Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

30 Ha a nő férje előtt végrendelet nélkül halt el, az irott hitbér hitvestársi törvényes öröklés folytán a férjre száll. Ha tehát a nő után gyermekek maradtak, a hitbér ezeket illeti, mert ez esetben a hitvestársi öröklés ki van zárva. (II. 23.) Az ált. ptk. hatálya az erdélyi szászföldre is kiterjesztetvén, az örökösödési, ugy minden egyéb magánjogi viszonyok tekintetében e területen is nem a szász statutar jog szabályai, hanem az ált. ptk. szabványai irányadók s ezeknek alkalmazása csak annyiban eshetik megszorítás alá, a mennyiben az ált. ptk. behozatalát rendelő, illetve az 1853. évi május 29. ősiségi nyiltparancs azt kifejezetten korlátolta. — Az id. nyiltparancs 12. §-a, annak szelleme szerint az ált. ptk. hatálya előtt kötött házasságokon alapuló vagyonjogi viszonyok tekintetében a házastársaknak a fenállott vagyonközösségi intézményből folyólag már megszerzett különös jogainak fentartásán kívül egyéb korlátozást nem tartalmaz. Ezen §. intézkedése által a volt erdélyi szászföld területére vonatkozólag csak a szászföldi házasfeleknek a törvényes vagyonközösségből folyó jogai egymás irányában, egyik vagy másik házastárs egyoldalú cselekményei ellenében, illetve örökösödés tekintetében határoztattak fentartandóknak; oly korlátozást azonban nem foglal magában, melynél fogva a szászföldi még vagyonközösségben élő házasfeleknek jogi cselekvősége és rendelkezési szabadsága az oldalrokonok érdekében az ált. ptk. alapelveivel ellenkezőleg megszüntettetnék. (II. 148.) A férj csak arra kötelezhető, hogy nejét saját lakásán tartsa el; külön tartást a nő csak válóper inditása esetében követelhet. (II. 161.) A házasság felbontása után a férj követelheti-e s mennyiben kártérítés czimén volt feleségétől a házassági idő alatt közös háztartás és gazdaságban felmerült kiadási többlet egy részét? (III. 35.) Háztartáshoz tartozó tárgyak a házasság folyama alatt egyik házastárs által saját pénzén szereztetvén, azok mégis bár a házastársak oly közös vagyonának tekintendők, mely egyik házastárs elhalálozása esetén a házasság ideje alatt keletkezett terhek levonásával válik közkeresménynyé, de azok az emiitett terhek kielégitése előtt egyik házasfél által sem igényelhetők. (III. 86.) Ha a nő férjével a tényleges elválás czéljából kiegyezett vagyonbeli követeléseire, s az egyezségi okiratban magát férje vagyonából kielégítettnek nyilvánította, a nélkül, hogy férje halála esetére [özvegyi jogát mint a házassági viszony következményét fentartotta volna: ily esetben a nő férjének elhunytával özvegyi jogon férje hagyatékának haszonélvezetét nem követelheti. (IV. 3.) Hogy a hozomány czimén tett követelés valódinak elismertessék, annak a férj kezéhez lett jutása minden esetben bebizonyítandó. (IV. 39.) A házasfél házastársától követelheti tulajdonának kiadását. Azon körülmény ugyanis, hogy a peres felek között a házassági 'viszony még törvényesen megszüntetve nincs, a házasfelek egyikét sem akadályozhatja abban, nogy