Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
2 9 Házastársak közti jogviszony. a) Vagyonjog. A házasság tartama alatt szerzett ingók a férj vagyonából szerzetteknek vélelmezendők mindaddig, mig annak ellenkezője nem bizonyittatik. (XXVII. in.) A házasságban élő nő férjét hozományának kiadására törvényből folyólag nem kényszeritheti ugyan, de a házasfelek azon jogukban, hogy saját vagyonuk kezelésére nézve egymás közt egyességet köthessenek, nincsenek gátolva. (XXVIII. 70.) A házasság tartama alatt a nőt sem közszerzemény, sem hozomány czimén a férj ellenében kereseti jog nem illetvén: azon körülmény, hogy a per tárgyalása közben alperesi férj elhalt, felperesi nő jogára befolyással nem lehet, minthogy a kereseti jog fen- vagy fen nem állása a kereset megindításának ideje szerint bírálandó meg. (XXVIII. 95.) A házastársak ingatlanukat az átruházási okmány keltekor már életben volt gyermekeikre, ugy a netán még születendő gyermekekre egyenlő részben tulajdonul átruházván és anyakönyvi kivonattal igazolva levén, miszerint az illető házastársaknak törvényes házasságából az átruházási okmány kiállítása után gyermekük született, ha a kérdésben forgó ingatlanra a tulajdonjog az átruházási okmány alapján az annak keltekor már életben volt gyermekekre bekebeleztetett, azon körülmény, hogy a bekebelezés az átruházó házastársaknak törvényes házasságából még születendő gyermekek jogainak megóvása, illetve telekkönyvi bejegyzése nélkül korlátlanul rendeltetett el és foganatosíttatott, oly akadályt, melynél fogva a később született gyermeknek az átruházási okmányból folyó jogai előjegyzés által biztosíttassanak, nem képez. (XXVIII. 99.) A volt úrbéresekre vonatkozólag a közszerzemény jogi természetének meghatározásánál döntő körülménynek csak az tekinthető, hogy a szerzés a házasság alatt történt-e. Az, hogy vajon a másik házastárs járult-e és mily összeggel az ingatlan szerzéséhez: a közszerzemény megbirálásánál figyelembe nem jöhet. (I. 19.) A per megindításakor a peres felek közt a házastárstól való elválás az illetékes egyházi hatóság által jogérvényesen eldöntve nem lévén, nem lehet a vagyonelkülönités kérdésében érdemlegesen határozni. (I. 26.) Az írott hitbér világos adósság gyanánt terheli a férj hagyatékát s pedig első sorban szerzeményi javait. — A törvényes gyakorlathoz képest csak az oly szerzeményi ingóságokból illeti az özvegyet özvegyi örökösödés, melyekben ő közszerző nem volt. — Az özvegy követelheti, hogy özvegyi tartásdija az örökösnek örökségül jutott ingatlanokon telekkönyvileg biztosittassék. (I. 50.) A törvényes hitbért a férj előtt meghalt nő örökösei a férj csődtömege ellen követelhetik. (I. 118.)
