Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
28 Családi Jog. Általában. A keresztény s nem keresztény között az amerikai törvények szerint létesült polgári házasság jogérvényes házassági köteléket képezvén: annak a házasfelek, mint jelenleg magyarhoni lakosok közt való feloldása bíróilag kimondható. (XXVI. 60.) Külföldi és magyar honos között, külföldön, az ottani törvények értelmében létrejött polgári házasság jogérvényes és hazai bíróságaink által véglegesen feloldható. (XXVII. 13.) Külföldieknek külföldön kötött házassága magyar bíróság előtt felbontható és magyar jog szerint érvényes válási ok miatt felbontandó, hacsak a házasfelek utolsó állandó együttlakása az ország területén volt. (II. 37.) Külföldi katholikusok által külföldön kötött házasság magyar jog szerint a magyar bíróság előtt felbontható, ha a protestáns hitre — bár külföldön — tértek át a házasfelek, s ott az 1868: 53. tcz.-nek megfelelő jog nem létez. Az ideiglenes elválasztás mellőzhető, midőn annak ratióját kizárja a felek előző sok évi tényleges különválása. (II. 38.) Külföldiek által külföldön érvényesen kötött oly polgári házasság is érvényes házasság a magyar biróság előtt és felbontható általa, a mely keresztény és nem keresztény között köttetvén, Magyarországon nem köttethetnék érvényesen. (II. 39.) Az, a ki Magyarországon állami hivatalt visel, nem tekintethetik oly külföldinek, a kivel házasságra lépése által a magyar honos nő elvesztené magyar honosságát. — Habár az egyházi biróság magát illetéktelennek nyilvánította, felperes saját illetékes bírósága előtt jogosan követelheti, hogy a házassági köteléknek reá nézve felbontása iránt saját illetékes bírósága szabályszerüleg járjon el. (VIII. 6.) Külföldön jogérvényesen kötött polgári házasság érvénytelennek nem mondható. (IX. 72.) Az anyakönyvi kivonat csakis a születésről szóló jelentés és a keresztelés tényét igazolja és nem egyszersmind azt is, hogy a születésről szóló jelentés a valóságnak megfelel. Az anyakönyvi kivonat tehát a törvényes házasságból származásra bizonyítékot annál kevésbbé képez, minthogy ezt nem a keresztelő lelkész előtt történt, a valóságnak talán meg nem felelő bevalláson vagy talán téves nézeten alapuló anyakönyvi bejegyzés, hanem a törvény és törvényes jogszokás határozza meg. Ebből folyólag, még ha a születésről szóló jelentést és a keresztelés iránti kérelmet maga az állítólagos apa tette volna is, ez a házassági viszony bizonyítása nélkül a törvényes házasságból való származást nem igazolná. (X. 164.)
