Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

22 biztositásnak, mivel a járulékok között az alperes elleni perköltség is előfordul, melyre a kérdéses végrehajtás ki nem terjedt. (XXVIII. 102.) Ha a hitelező az egyenes adósnak, a kezesek tiltakozása daczára, fizetési halasztást enged, évek után bepereli az egyenes adóst és a kezeseket, és időközben a követelés az egyenes adós irányában behajthatlanná vált : akkor felperes a kezesek irányában keresetével elutasítandó. (I. 58.) Ha alperes valamely adós tartozását az adós helyett felperes részéie "rendezni" igérte: az igért rendezés alatt, e szónak az üzleti viszonyokban elfogadott közönséges jelentésénél fogva, a fizetés vagy máskénti teljes kiegyenlítés elvállalása értendő. (III. 113.) Ha a hitelező az egyenes adósnak fizetési határidőket egyoldalulag engedélyez és ellene a behajtás időközben lehetetlenné vált, a követelés a kezes ellen — tekintettel arra. hogy a hitelező a kezesnek a követelés érvényesítésében való késedelemért felelős — nem érvényesíthető. (X. 178.) Tiltott kötelmek. Ha a szerződési okirat alapját azon ténykörülmény képezi, hogy árveréskor az egyik fél azon ígéretet tette, mikép árverezni nem fog: az ily tilos összebeszélések folytán keletkezett szerződések érvénytelenek s a tett ígéret teljesítésére szerződésileg biztosított összeg keresetileg nem érvényesithető. (XXVII. 88.) Az olyan szerződés, mely szerint valaki oly feltétel alatt fogadja a gazdasszonyt fel 50 frt évi bér mellett, hogy ez fiának 18 éves korán lul neje leend, ellen esetben 600 frtot fog fizetni; vagyis mely szerződés szerint azon esetre, ha fia részére más házastársat fogna választani, a gazdasszonynak mint előzetesen már a házba fogadott személynek 600 frtot köteles fizetni; nem tekinthető közerkölcsiségbe ütközőnek, hanem a 600 frt követelésére törvényes jogczimül szolgálhat, a mennyiben bebizonyítva van, hogy a szerződőt ezen szerződés nem teljesítése körül mulasztás terheli. (XXVIII. 40.) Az adósnak jogában áll-e harmadik személy hátrányára örökjogáról lemondani, midőn ezen harmadik személy korábban ellenében a reá háramlandó örökségre követelése erejéig zálogjogot nyert? (II. 40.) Ha alperes ingatlan vagyonának felerészét elajándékozta akkor, midőn felperesnek a per tárgyát képező összeggel már tartozott, a megajándékozott másodrendű alperes marasztalandó azon esetre, ha és a mennyiben felperes megítélt követelését elsőrendű alperestől—adósától — végrehajtás utján se hajthatná be, annak tűrésére, hogy felperes az ajándékozott ingatlanból magának végrehajtás utján kielégítést szerezzen. Joga van ugyanis felperesnek mint hitelezőnek követelni azt, hogy ily ajándékozás által meg ne károsittassék, mely jognak gyakorlati alkalmazása épen abban áll, hogy az elajándékozott házrészből magát szükség esetében kielégíthesse. S ha felperes nem is igazolta elsőrendű alperes fizetési képtelenségét, ezen körül-