Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
17 felbontására ad jogot. Ha azonban egyoldalúan is felbontotta a bérlő a bérleti szerződést, mert a kibérelt lakás állítólag nem lakható, a bérbeadó nem követelheti tőle azon különbözeti összeget, melylyel az uj bérlő kevesebbet fizet, hogyha a bérlő által ott hagyott lakást másnak bérbe kiadta; annál kevésbbé követelheti pedig ezen különbözet megtérítését, hogyha a lakást magánkézből adta ki újra, mert a magánkéz alatti bérbeadás kárpótlás alapjául nem szolgálhat. (I. 27.) Ha a kincstár mint bérbeadó és alperes mint bérbevevő között létrejött szerződés egyik pontjában alperes azon kötelezettséget vállalta, hogy a bérletbőli kiléptekor a haszonbér bevégeztével beszedett bizonyos adóilletéket megtéríteni tartozik, habár nem a kincstár, hanem egy harmadik személy említtetik, kit esetleg ezen megtérítés illetend, mégis ezen megtérítési összegre a kincstár kereseti joga megállapítandó és kizárva nincs, hogy a kincstár annak mint egyik szerződő fél saját nevében érvényt szerezzen és igy a másik szerződő felet irányában elvállalt kötelezettség teljesítésére bíróilag szorítsa. (I. 91.) Minthogy a bérlet a bérlemény eladása által megszűnik, a bérlő nem követelhet kárpótlást a hátralevő bérleti időre az uj tulajdonos által követelt bérleti többletre nézve. (II. 158.) (3. sz. teljes-ülési döntvény.) Sem a bérbeadó, sem a bérlő halála egymagában nem szünteti meg a haszonbérletet ott, hol ez szerződésileg kikötve nincs; és ehhez képest ha a szerződésben a halál felbontó feltételül ki nem köttetett, sem a bérbeadó, sem a bérlő, sem pedig örökösük nem követelhetik a haszonbérlet megszüntetését egyedül csak azon okból, mert a szerződő felek egyike vagy másika elhalálozott. (III. 199.) Ha valamely város bérbe ad egy javadalmat, de nem képes a bérbevevőt a bérletbe behelyezni vagy abban megvédeni, kártérítéssel tartozik. (IV. 26.) Ha a kir. kincstár s a bérlő közti szerződés ugy intézkedik, hogy az esetre, ha a bérbeadott italmérési jog a bérlet tartama alatt a kincstár által eladatnék, a bérlő bérleti joga megszűnik, s a királyi kincstár a bérlet tárgya iránt a bérlet tartama alatt harmadik személylyel adás-vevési szerződésre lépvén, ezen jogával nem élt, hanem az adásvételi szerződésben azt kötötte ki, hogy vevő a jelenlegi bérlőt a haszonbéri szerződésében kikötött határidőig a bérletben megtűrni és azon haszonbérrel megelégedni tartozik, mely az eladást megelőzött haszonbéri szerződésben a kincstár számára kiköttetett: — a kir. kincstár mégis jogositva van, később az adásvételi szerződést módosítani, s a vevőt a bérleti szerződés fentartásától bármikor feloldani, a nélkül, hogy a bérlőnek ez ellen felszólalási joga lenne; mert a kir. kincstár és a vevő az adásvételi jogügylet feltételeit függetlenül határozhatván meg, azoknak korlátlan módosítására is jogositvák. (VII. 60.) Oly bérleti a szerződés, mely tartalma szerint 10 évre köttetett azzal, hogy az évi bér tekintettel «a vidék kevésbbé virágzó körülményeire" a bérleti idő első öt évére bizonyos összegben állapíttatott meg, s hogy a bérleti idő első öt évének eltelte után «a körülmények javultával» aránylagos bérTárgymutató. III. 2
