Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

i8 felemelésnek van helye, a bérbeadónak csak a körülmények javultának megfelelő aránylagos bérfelemeléshez ad jogot, de nem tulajdonítható az ily kikötésnek oly értelem, hogy a bérleti összeg meghatározása a bérleti idő második öt évi szakára korlátlanul bérbeadó kényétől függ, s hogy azon esetre ha bérlő annak magát alája nem veti, a tiz évre szóló szerződés felbontottnak tekintendő. (VII. 93.) Visszalépés a szerződéstől a bérlett dolog hiányai miatt. (IX. 104.) Vendéglő vagy magánház? — A fővárosi lakbérleti szabályok. (IX. 139.) A bérletből való kimozditás iránti kereset helyesen meginditottnak tekinthető-e, ha nem a bérbe vevő község, hanem a tényleg a házban lakó tisztviselő ellen indíttatik? (IX. 184.) Haszonbéri szerződés. Feles munkáltatási szerződés alapján az igénylő félnek az általa igényelt fele őszi vetésre nézve az igény megítélendő, mert haszonbérlet esetében a zálogjog csak a haszonbérre, ily esetben tehát csak az azt pótló fele termésre terjed ki s ennélfogva a haszonbérlő csakis ezt köteles kiadni. (XXVII. 73-) Ha alperes szerződés szerint a haszonbért felperes lakásán köteles fizetni, alperes a szerződéstől eltérő módon a haszonbérfizetést teljesíteni jogosítva nincs. Ha tehát a kereseti haszonbérösszeget az eljáró biróságnái birói letétbe helyezte is, mégis szerződésszerű fizetésben marasztalandó. — Jogosan megtagadhatja-e a fizetésre kötelezett a fizetést, mert a követelésre jogosult az ő nevét mint fizetést teljesítő nevét a nyugtában kitüntetni nem akarta? (I. 90.) Haszonbérbe adó törvényes zálogjogát az 1868:54. tcz. 362. §-a csak a haszonbéri követelésekre nézve biztosítja ; másnemű követelésekre nézve tehát, ha azok a haszonbéri szerződésen alapulnak is, ki nem terjeszthető. (II. 50.) A ki a feles mivelésre haszonbérbe vett földet kétszer kötelezte szántani, a bérbeadó kérelmére a másodszori szántás mulasztása által megtakarított munka értékében marasztalható-e ? (III. 20.) A kisebb hatalmaskodási bírság iránti kérelem ugyanegy keresetben összefoglalható-e a sommás visszahelyezés iránti kérelemmel. — Ha alperes felperest a közösen használt területből elárkolás által kiszorította, alperes marasztalandó, hogy felperest a háboritás előtti használatba visszahelyezze. Nemcsak a haszonbérbe adott birtoknak tulajdonosa, hanem a haszonbérlő is, ha az birtok használatában és az ezzel összekötött jogok gyakorlatában akár harmadik egyén, akár haszonbérlőtárs által önhatalmúlag háborittatik, jogosítva van, visszahelyezési uton orvoslást keresni. Ha a visszahelyezés iránti per felei közösen kötötték a haszonbéri szerződést, felperes alperes ellenében külön egy évi birtoklást bizonyítani nem tartozik. (III. in.)