Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

nák, ennek egyéb értelme nem lehet, mint az, hogy az ajándékozó a kezelés körüli főintézkedési jogát tartotta fen. (X. 4.) Kölcsön és haszonkölcsön. Ha az adós a letett óvadék különbeni elvesztése mellett bizonyos idő alatt köteles fizetni és ennek daczára csak résztörlesztést teljesít a kikötött határidőben, de a fenmaradó hátralékra halasztást kér: akkor még sem veszti el a letett óvadékot, ha a hitelező a halasztást jogfentartas nélkül megadta, mert ezen tény által a felek között a fizetési módozatra ujitás jött létre s az eredetileg kikötött határidő meg nem tartása esetére kikötött jogkövetkezménynek hatálya is megszűnt. (XXVI. 57.) Kamatok kamatjai törvényeink szerint nem követelhetők. (XXVII. 42.) A hitelező fel van ugyan jogositva, valamennyi egyetemleges adósait az egész követelés iránt egyetemlegesen perbe vonni, ha azonban már az egész összeg iránt az egyetemlegesen kötelezett adósok közül csak az egyik adóst vonta perbe: mindaddig mig ezen adós ellen a birói végrehajtást keresztül vitte, más egyetemlegesen kötelezett adóstárs ellen perrel nem léphet fel. (XXVII. 109.) Abból, hogy alperes a tőke utáni 6 % kamatot felperesnek fizette, kitűnik, hogy őt a fizetési kötelezettség terheli. (XXVIII. 64.) A követelések engedményezésénél az adós értesítésének elmulasztása az adós érdekeinek megóvása, de nem egy az engedményezésbe be nem folyt idegen személy érdekei tekintetében vonhat maga után káros következményeket. (XXVIII. 90.) Midőn a hitelező követelése már a kielégítési állapotban van, sőt arra nézve részére már a kiutalványozó végzés is hozatott, a hitelező a kielégítési sorrend nyomán kiutalt követelésének felvehetésével megelégedni tartozik, ellenben a kielégítést visszautasítani és követelésére nézve a telekkönyvi zálogjot az egyetemlegesen kötelezettek ellenében önkényüleg továbbra is igénybe venni a hitelező jogositva nincsen és ily jogot másra nem ruházhat át. (I. 9.) Azon körülmény, hogy az adóslevélben 8 % kamat köttetett ki, az adóst nem jogositja fel, hogy az ezen tul önkénytesen fizetett összeget visszakövetelhesse. (II. 86.) Ha az adós a törvényes kamatoknál magasabb kamatokat fizetett, a nélkül, hogy ily magasabb kamatok kiköttettek volna, a feleslegfizetés visszatérítését követelheti. Az 1868. évi 31. tcz. 6. §-a ugyanis fenhagyván az adós félnek azon jogot, hogy az uzsorát képezett feleslegfizetés visszatérítését követelheti, a törvény ezen intézkedésével szemben az utóbbi 1877. 8. tcz. 5. §-a a kérdéses esetben nem nyerhet alkalmazást, mert azon §. csak a szerződésileg kikötött és megfizetett kamatok feleslegére szorítkozik. (II. 107.) Az engedményes perelheti-e első sorban az engedményezőt az engedmény