Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

277 alsóbiróság ítéletét feloldani és a hiányok pótlását elrendelni: ugyanezen szakasz értelmében csakis az ujonan hozandó itélet ellenében -van felebbezési joga. (IV. 186.) A képviselői mentelmi jog kérdésében hozott alsóbirói határozat felülvizsgálása mennyiben tartozik a felsőbíróság köréhez? (V. 3.) (15. sz. teljes-ülési döntvény.) Az esetben, ha vádlott, habár a bűnvádi eljárás utján hozott itélet vagy határozat kihirdetésekor abban megnyugvását jelentette is ki, dc ezen nyilatkozatától eltérve az itélet vagy határozat kihirdetését követő 24 óra alatt az ellen felebbezést jelentettbe; ezen felebbezés elfogadandó; és a mennyiben egyéb törvényes okok ellenkezőt nem rendelnek, az ügy a felebbezés alapján felülvizsgálandó. (V. 11.) A pusztán anyagi törvénynek helytelen alkalmazása miatt a fenálló büntető gyakorlat szerint az itélet meg nem semmisithető. (V. 73.) Kir. ügyész felebbezése a büntetés szigorítása tekintetében. (V. 166.) Bizonyítási eljárás kiegészítésére való utasítás a miatt, hogy egy tanúnak vizsgálati és végtárgyalási vallomásai közt fenforgó ellentét ki nem egyenlittetett. (VI. 39.) A kir. ügyész felebbezését azonnal, vagy legutóbb 24 óra alatt az egész Ítéletre vonatkozólag bejelenteni tartozik; de annak egy részére vagy a vádlottak egyikére vonatkozólag nyilatkozási jogát későbbi időre fen nem tarthatja. (VI. 90.) Ha akkor, midőn az itélet az egyik vádlottnak kihirdettetik, a kir. ügyész belenyugszik az Ítéletbe, nincs többé joga az ítéletnek a második vádlottnak való kihirdetésekor felebbezni. (VI. 105.) Rendkívüli felülvizsgálat. (Erdélyi eset.) (VII. 83.) A kir. ügyész felebbezése az Ítéletnek előtte eszközölt kihirdetésekor jelentendő be, és ezen határidő a kir. ügyészre nézve a vádlottak egyikének a kihirdetésnél elmaradása esetében sem változik. (VII. 141.) Minthogy az itélet egész terjedelmében hirdettetik ki: a kir. ügyész annak egész terjedelmére vonatkozólag nyer tudomást arról, hogy azt, s illetőleg annak valamely részét sérelmesnek tekinti-e vagy nem és ennélfogva azonnal köteles nyilatkozni valamennyi vádlott tekintetében a jogorvoslat használata iránt. (VIII. 25.) A kir. ügyésztől az 1871 : XXXIII. tcz. 17. §-ában gyökerező azon jogot, hogy az anyagi törvény megsértése esetében vádlott javára is felebbezhessen, elvonni nem lehet. Ennek folytán jogkérdésben az ügyész azon esetben is jogositva van a vádlott javára felebbezni, ha a vádlott belenyugodott az Ítéletbe. (VIII. 64.) Ha a felsőbíróság a miatt higyja érintetlenül a fővádlottra nézve az alsóbiróság felmentő ítéletét, mivel az ügyész ezen vádlott felmentésébe belenyugodott, elitélhető-e a segéd, a kire nézve az ügyész felebbezést jelentett be ? (VIII. 66.) Felsőbirósági végzés közlése a folytatólagos végtárgyaláson elkésettnek tekintendő. — A felebbezés elfogadása felett azon bíróság határoz, mely a