Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

278 felebbezett ítélet vagy vétség fölötti határozat tárgyában mint felsőbb bíróság van hivatva határozni; azon körülmény, hogy a felebbezést megengedő elsőfokú biróság ezen végzése ellen a kir. ügyészség felebbezett, nem teszi szükségessé, hogy a megengedhetőség iránt a kir. itélő tábla is hozzon határozatot. — Az elévülési idő félbeszakítása. (VIII. 82.) Feltételesen bejelentett felebbezések mint a bűnvádi eljárás szabályaival össze nem férők figyelembe nem vétethetnek. (VIII. 165.) (31. sz. teljes-ülési döntvény.) A kir. ügyész (vádló) által az ítélet vagy a külön perorvoslattal megtámadható végzés kihirdetését követő 24 óra után, azon ítélet vagy végzés ellen bejelentett perorvoslat mint elkésett visszautasítandó, habár azon később bejelentett perorvoslat az ítéletnek vagy végzésnek a kir. ügyész (vádló) előtt eszközlött kihirdetése alkalmával jelen nem volt egy vagy több oly vádlottról rendelkező intézkedése ellen használtatott, a kiknek azon ítélet vagy végzés csak később hirdettetett ki, illetőleg kézbesittetett. (IX. 6.) (36. sz. teljes-ülési döntvény.) Az esetben, ha a kir. tábla az elsőfokú törvényszéknek vád alá helyezést elrendelő határozatát csupán csak ennek alapját képező büntetendő cselekmény minősítésére vonatkozólag változtatta meg, azon kir. táblai határozat ellen további felebbvitelnek nincs helye. (IX. 31.) A büntetés megkezdésének elhalasztása felett a biróság határoz s e kérdésben jogorvoslatnak van helye. (IX. 54.) Ha többen együtt vádoltatnak valamely bűncselekmény miatt, és az elsőbiróság részéről a bűnösséget megállapitó ítélettel befejezett bűnügy az egyik vádlott felebbezése folytán a felsőbb biróság elé kerülvén, ez utóbbi azon meggyőződésre jut, hogy büntetendő cselekmény egyátalában nem forog fen: akkor a többi vádlottakat is felmentheti a vád alól, habár azok nem is felebbeztek. (IX. 80.) Vádelv. Az ügyész nem felebbezvén, a büntetés nem súlyosítható. (IX. 81.) A belenyugvó vádlott által a 24 órai határidő után, habár a felebbezési indokok beadására nyitva levő 8 napi határidőn belül beadott felebbezés visszautasitandó. (IX. 89.) Ha az alsóbiróság az indítvány határidejének letelte folytán megszüntetési határozatot hoz, és a felsőbíróság azon indokból, mivel szerinte nem inditványi büntettet képez a vádbeli cselekmény, érdemleges határozatot lát helyén levőnek: ez esetben mielőtt a felsőbíróság itéletileg döntene, az alsóbiróság uj határozat hozatalára utasítandó. (IX. 96.) Ha a kir. ügyész kijelenti az ítéletbe való belenyugvását, nincs joga ezen kijelentést módosítani; azon végtárgyalási jegyző tehát, a ki a kir. ügyész utólagos bejelentését oly módon veszi jegyzőkönyvbe, hogy a már bevezetett belenyugvást kitörli és fölébe irja amazt, szabálytalanul jár el. Ha a kir. Curia a jegyző eljárása által tévedésbe ejtetvén, az ügyésznek rendellenes felebbezési kijelentését érvényesnek és fennállónak tekinti és a büntetést felemeli, ezen tévedés bünper keretén belül rendes jogorvoslattal többé nem orvosolható. (X. 67.)