Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

276 rázása iránt felterjesztést intézni. — Azon esetben, ha valamely büntetendő cselekménynyel több személy vádoltatott és az alsóbb bíróság által valamennyien vagy közülök többen elitéltettek, de az itélet ellen nem valamennyi elitélt felebbezett: a felsőbb bíróság nincs akadályozva abban, hogy a mennyiben a cselekményt vagy épen nem látja büntetendő cselekménynek, vagy azt enyhébben büntetendő cselekménynek ismeri fel mint az alsó bíróság, az elitéltek egy része vagy a kir. ügyész által, habár vádlottak ellen használt felebbezést, a nem felebbezett vádlottra is, tehát egyátalán valamennyi vádlottra kiterjeszsze és az ügyet azon vádlott vagy vádlottak érdekében is felülvizsgálja, a kire vagy a kikre nézve az alsóbb biróság ítélete a felebbezés nem használata következtében alakilag jogérvényessé vált. (XXVIII. 11 ) A főbenjáró ügyekben kimondott büntetés vádlott előnyére is megváltoztatható, habár vádlott nem is felebbezett. (XXVIII. 12.) A polgárosított határőrvidék területén kir. járásbíróságok hatáskörében volt fenyítő ügyekre nézve ideiglenesen hatályában tartott ptrs30i. és 427. §-ai alapján az elsőbiróságit helybenhagyó másodbirósági itélet ellen közbevetett felebbezés visszautasittatik. (XXVIII. 32.) Ha valamely cselekmény a B. T. K. értelmében nem képez büntetendő cselekményt, vagy ha az, az emiitett törvénykönyvek rendelkezése alapján nem büntethető vagy megszűnt büntethető lenni, az ügy a vádlott, illetőleg az elitélt javára akkor is felülvizsgálandó, ha az itélet ellen nem ő felebbezett. (XXVIII. 37.) Ha vádlott az itélet-hirdetéskor a bírói határozatban megnyugszik, ezen elhatározását később visszavonhatja-e? (I. 16.) Indokolás ellen is van felebbezésnek helye. (I. 146.) Ha vádlott kárkövetelésével polgári perutra utasittatik, ezen határozat ellen nincs helye perorvoslatnak bűnvádi uton. (II. 48.) A felebbezhető határozatokra a jogorvoslat iránt a kihirdetéskor tett megnyugvó nyilatkozat addig visszavonható és a felebbezés a megnyugvás visszavonása daczára joghatálylyal addig jelenthető be, mig a törvényes határidő a felebbezésre nem járt le. (II. 130.) Van-e felebbezésnek helye oly két alsóbirósági itélet ellen, melyek csak a mellékbüntetésre nézve térnek el ? (II. 169). Azon bírói határozat, hogy valamely ügy a fegyelmi bírósághoz átteendő, tartalmaz-e jogsérelmet, és ennélfogva képezi-e felebbezés tárgyát. (III. 118.) Figyelembe vehet-e a kir. Curia oly okmányt, mely egy felterjesztett ügyre vonatkozólag hozzá közvetlenül nyujtatik be? (III. 144.) Közbenszóló végzések külön jogorvoslattal meg nem támadhatók. (IV. 99.) A vádlottnak elitéltetését tartalmazó jogerejü itélet és indokainak valamelyik lapban közlése a B. T. K. 277. $-ának második bekezdésébeni meghatározása szerint csak akkor rendelhető el, ha magánvádló ezen kivánatát a tárgyalás folyama alatt kijelenti. A felebbezésben elkésett. (IV. 76.) Az osztr. bpts. 303. § a szerint a másodfokú bíróságnak jogában állván az