Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

275 II 6. §-a adta jogával élvén, vádját bármely bíróság előtt visszavonja, ugyanaz (a vádló) az összes felmerült eljárási költségek megfizetésére kötelezendő; azon egyedüli eset kivételével, midőn a vádlott részén felmerült költségek viselése iránt a magánvádló és vádlott között ellenkező megállapodás jön létre és ez azonnal a vád visszavonása alkalmával mindkét fél által a bíróság előtt szóval, vagy hiteles alakban kiállított írásbeli nyilatkozatban kijelentetik, ilyen megállapodás azonban harmadik személyek (p. o. kir. kincstár, a tanuk, szakértők stb.) igényeire nézve hátrányos befolyással nem lehet, hanem az említett eljárási költségek és előlegekért első sorban mindenesetre a vádját visszavonó magánvádló marad felelős. (II. 35.) Inditványi bűntett vagy vétség esetében a visszalépő sértett fél köteles-e a költségeket viselni? (III. 78.) Oly esetben, midőn magánvádló a B. T. K. 116. §-a adta jogával élvén, vádját bármely bíróság előtt visszavonja, ugyanaz (a vádló) az összes felmerült eljárási költségek megfizetésére kötelezendő. (III 160.) Bűnügyben teljesített ügyvédi munka utáni dijat az illető bünrer birája állapítja meg. A fél meghallgatása nem szükséges, mivel az ügyvédi dijak megállapításának alapját a perben teljesített munkálásnak a per birája általi mérlegése képezi. (IV. 142.) Az indítványtól visszalépő sértett fél viseli a vizsgálat alatti rabtartási költiéget. (V. 49.) Az eljárási költségekre nézve kifogásolási joga van a vádlottnak, és azért megkérdezendő a vádlott a végtárgyalásnál, van-e kifogása az ellene felszámított költségekre nézve s ha igen, mi a kifogása. (VIII. 155.) Jogorvoslat. A vádcselekmény tárgyi tekintetben mindenik vádlottra nézve ugyanaz lévén : a bűncselekmény minősítése módosításának valamennyire s igy a nem felebbezőre is ki kell lerjesztetnie. (XXVI. 32.) A kir. ügyész az elsőbiróság által hozott s a kir. tábla által a büntetés kiszabására nézve helybenhagyott ítéletet nem felebbezvén, habár a bűntett a B. T. K. szerint súlyosabban volna is büntetendő : a büntetés minősége, tekintettel a B. T. K. 2. §-ára is, vádlott terhére nem súlyosbítható. (XXVI. 33.) A közvádló a vádat egyik vádló ellen indítványtétel előtt elejtvén, a bár általánosságban bejelentett felebbezése azon vádlottra vonatkozónak nem tekintethetik. (XXVI. 39.) A jövedéki büntető-eljárásban a kir. itélő tábla véglegesen határoz; határozata ellen, ha közbenszóló határozat természetével bír is, további felebbvitelnek nincs helye. (XXVI. 78.) A kir. ügyész felebbezése folytán az ügy a felebbezéssel nem élő vádlott javára is bírálandó akkor, ha vádlott oly cselekmény miatt mondatott ki bűnösnek, mely a törvény értelmében büntetendő cselekményt nem képez. (XXVII. 47.) Az elsőfokú bíróságnak nem áll jogában a felsőbb bíróságok határozatainak kihirdetését elhalasztani és az illető felső bíróságokhoz a határozat magya:8*