Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

2J0 Van-e jogosítva a biróság az eljárást folytatni, ha a kir. ügyész felmentést inditványoz ? (II. 47.) Magánvádló és sertett fél jogköre. Ha a magánvádló az ügy tárgyalásához sem személyesen, sem meghatalma­zott által nem jelent meg, ugy tekintetik, hogy vádját kifejezetten vissza­vonta és az újra felvételt többé nem kérheti. Igazságügyminiszteri ren­delet 108. §. (I. 73.) Azon körülmény, hogy az indítvány a sértett fél által nem közvetlenül a büntető bíróságnál vagy ügyészségnél tétetett, szolgálhat-e alapul az indít­ványozás hiányának megállapítására? (II. 91.) A sértett fél indítványára üldözendő büntetendő cselekmények esetén nem szükséges az, hogy a sértett fél határozottan azt jelentse ki, hogy indít­ványt tett, hanem ha a vizsgálat bármely stádiumában kijelenti azt, hogy vádlott megbüntetését kivánja, ezen kijelentése indítványtételnek tekin­tendő. (II. 93.) Magánvádló a vizsgáló bíró határozata ellen is élhet felebbezéssel. (III. 44.) Ha a hivatalból üldözendő cselekmény tekintetében a kir. ügyész megszün. •tetési indítványt tesz, az eljárás megszüntetendő. — Magánvádlónak saját indítványával megegyező birói határozat elleni felebbezése. (III. 64.) Inditványi büntettek esetében a kir. ügyész megszüntetési indítványa figyel­men kivül hagyható, ha az eljárás a sértett fél indítványára indíttatott meg és a sértett fél az elálláshoz nem járult hozzá. (III. 185.) Ha a királyi ügyész inditványi bűntett esetében az eljárás megszüntetését indítványozza, de ehhez a sértett fél hozzá nem járul, a kir. ügyész ezén indítványa figyelmen kivül hagyandó. (IV. 122.) Figyelembe veheti e a biró magánvádló abbeli kérelmét, hogy a lehető leg­enyhébb büntetés szabassék ki. (V. 31.) Magánvádló minősítési indítványán tulmenni fel van-e jogosítva a bíróság? — Osztr. b. pts. (V. 150.) A vádhatározatnak a sértett fél részére való kiadása meg nem tagadható. — A sértett fél a vádhatározat ellen felebbvitellel élhet. (VI. 79.) A sértett fél a büntető ítéletet a büntetés mértékére nézve nem felebbezheti és felebbezési joggal nem bír, ha magánjogi igénveivel a per útjára uta­sittatik. (VI. 82.) Az exceptio veritatis vádlott kizárólagos jogát képezi, melyet magánvádló hatálylyal nem is ellenezhet; ez utóbbinak ellenkező nyilatkozata tehát figyelmen kivül hagyandó. (VI. 130.) Az eljárást megszüntető törvényszéki határozatot helybenhagyó kir. táblai határozat ellen magánvádlói felebbezésnek helye van. (VIII. 35.) A fenálló törvénykezési gyakorlat szerint a hivatalból való üldözés tárgyát képező büntetendő cselekmények miatt indított bűnvádi eljárásban hozott itélet v?gy határozat ellen a királyi ügyész felebbezése hiányában csakis a

Next

/
Thumbnails
Contents