Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

271 magánjogi érdekeiben közvetlenül sértett vagy károsított fél használhatja a felebbezést. - B. T. K. 163. §. (VIII. 164) A sértett fél indítványa folytán megindított bűnvádi eljárás esetében az indítványozásra jogosított helyett ügyvédének jogában áll az elővizsgáhti iratokat áttekinteni s a netalán szükségessé vált kiegészítések és pótlások, valamint a még foganatosítandó elővizsgálati cselekmények iránt a neki czélszerünek látszó indítványokat megtenni. (X. 170.) Az osztr. büntető pts. 4. fejezetében, valamint annak 202. 5. és 300. §-ában magánvádlóknak engedett jogok a B. T. K. 189. §-a alapján fellépőt is feltétlenül illetik és az idézett szakaszok hatálya ennek jogkörére is kiterjed. (X. 172.) Károsított jel igényel. A kártérítés csak azon károsult részére ítélendő meg, illetőleg a polgári perut csak azon károsult részére tartandó fen, a ki a kárkövetelést érvényesiti. (XXVI. 77.) A magyar állam azon területein, melyeken az ausztriai büntető perrendtartás hatályban van, a sértettnek vagy károsultnak felebbezési joga ezentúl is ki van zárva; kivéve azon eseteket, melyekben a magy. B. T. K. szerint a bűnvádi eljárás csak a sértef vagy károsított indítványára indítható meg, a mennyiben az eljárás annak indítványára meg is szüntethető. — Ez ugy a bűntettekre és vétségekre valamint a kihágásokra nézve is áll, a mennyiben ujabb törvény, nevezetesen az 1880. XXXVII. tezikk vagy a járásbíróság előtti büntető eljárást szabályozó miniszteri rendelet ellenkező vagy korlátozó rendelkezést nem tartalmaz. (XXVII. 91.) Károsnak oly kihágási ügyben, melyben nem szerepel magánvádlói minőségben, felebbezési joga van. (XXVII. 92.) A magánpanaszlónak a fenálló törvényes gyakorlat szerint csak mint sértett félnek vagy károsultnak levén joga felebbezéssel élni, azon feljelentő, a ki a panaszlott cselekmény által kárt nem szenvedett, felebbezési joggal nem bir. (II. 80.) (9. sz. teljes-ülési döntvény.) A kir. törvényszék hatósági körébe tartozó büntetendő cselekmény miatt indított bűnvádi ügyben az alsóbbfoku bíróságok által hozott felmentő ítélet vagy megszüntető határozat esetében a magánjogi elégtételre jogositott, közvetlenül sértett vagy károsított, a mennyiben az ebbeli elégtétel iránti igényét bejelentette és arról le nem mondott, ha a kir. ügyész nem felebezett, jogosítva van a felebbezési perorvoslatot a kir. ügyészre nézve fenálló feltételek mellett és hatálylyal használni. (II. 89.) Kártérítés megállapításánál a vádlott vagyoni viszonya tekintetbe nem jöhet. (III. 146.) A kir. törvényszékek hatósági körébe tartozó bűnvádi ügyekben hozott felmentő ítélet vagy megszüntető határozat e< 'ében a magánjogi elégtételre jogositott, közvetlenül sértett vagy károsított fél, akkor, ha a kir. ügyész