Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

264 a gyanúsítottak lak- vagy tartózkodási helyének bírósága az eljárás tárgyát képező büntetendő cselekményre vonatkozó elővizsgálat! intézkedéssel az elkövetési hely bíróságát megelőzte volna, vagy pedig a vádlottak vagy azok valamelyike ellen súlyosabb beszámitás alá eső cselekmény miatt volna valamely más bíróság előtt a bűnvádi eljárás folyamatban. (IV. 31.) A mennyiben a II. biróság oly körülményeket látna fenforogni, melyeknek befolyásánál fogva a B. T. K. 320. §-át találná az elkövetett cselekményre alkalmazandónak, ezen másodfokú biróság hatásköre kiterjedvén ugy a törvényszéki, mint a járásbirósági ítéletek felülvizsgálatára, jogában áll s illetékességi körébe tartozik a cselekményre enyhébb minősítés előtt is megszabni az általa alkalmazott minősitésnek megfelelő büntetést, s megsemmisítésnek csak akkor volna helye, ha már az elsőbiróság előtt oly cselekmény miatt emeltetett volna és oly törvényszakasz alapján a vád vagy pedig a minősítés és büntetésre nézve az elsőbiróság oly törvényszakaszt vett volna alapul, a mely törvényszakasz elbírálására a megkeresett biróság nem illetékes. (IV. 119.) Az 1879: XXXI. tcz. 73. §-a szerint a kárositási cselekmény, ha az okozott kár 30 frton felül halad, a B. T. K. értelmében vétséget képez és ennek elbírálása a királyi járásbíróság hatásköréhez tartozik. (IV. 139.) A B. T. K. 262. §-ában körülirt vétség a törvényszék, vagy a járásbíróság hatáskörébe tartozik-e ? (IV. 152.) A hamis vád nem az ennek elkövetésére szolgált feljelentés megírása és elkészítése által, hanem annak felhasználása s a hatóságnál történt beadása által lévén elkövetettnek tekinthető, a tett elkövetési helyének meghatározásánál nem a feljelentés készítésének, hanem csakis beadásának helye lehet irányadó. (VII. 101.) A felső biróság illetékességének eldöntésére az alsó biróság minősítése szolgál alapul. Abba, hogy helyesen minősitette-e az alsó biróság a cselekményt, az illetőségi összeütközés kérdésénél nem bocsátkozhatik a Curia. (VIII. 34-) (35. számú teljes-ülési döntvény.) A biróság nincs hivatva a községi hatóság által a községi tisztviselő ellen határozatilag kimondott bizalmatlanság esetében az ezen határozat alapjául elfogadott állitások valóságát vagy valótlanságát, akár az indítványozó községi képviselő, akár a határozatot hozott többség valamennyi, vagy egyes tagjai ellen becsületsértés vagy rágalmazás czimén emelt vád következtében mindaddig bűnvádi eljárás és ítélet tárgyává tenni, mig azon községi határozat iránt a közigazgatási felsőbb hatóságok előtt az eljárás folyamatvan van, és ennélfogva azon ügy nem szűnt meg közigazgatási ügyet képezni. (IX. 30.) Törvényszékek hatósági körébe tartozó ügyekben a vádhatározat jogérvényre emelkedése után az illetőség kérdése többé szóba nem jöhet, járt légyen el a törvényszék akár mint rendszeres, akár pedig mint ügybiróság. — A budapesti kir. tábla területén elkövetett és a B. T. K. I., II., III., IV. és IX. fejezetében emiitett büntettek felett az 1871: XXXI. tcz. 25. §-a