Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

265 értelmében a budapesti kir. törvényszéknek kivételes illetősége lévén, azon esetben, ha a budapesti kir. törvényszék az ezen büntettek miatt vádolt egyéneket nem ezen büntettek valamelyikében, hanem olyan büntetendő cselekményben találja bűnösnek, mely nem a kivételes illetőség alá tartozik, hozat-e a budapesti kir. törvényszék érdemleges ítéletet vagy köteles-e az ügyet a rendes bírósághoz áttenni. (IX. 95.) Az első bírónak esetleg téves minősítése, az ehhez képest illetékes felebbviteli bíróságot az ügy felülvizsgálata és megfelelő eldöntése alól fel nem mentheti. — Illetőségi összeütközés. (IX. 151.) Az 1883 : VI. tcz. hatálya Fiúméban. — Kölcsönös becsületsértés. — Eljárási rendelet 83. §-a. (X. 16.) III. FEJEZET. Az elönyomozás. A vizsgálat megindítását elrendelő törvényszéki határozat ellen az 1880 : XXXVII. tcz. 43. §-a szerint felebbvitelnek helye nincs. E tekintetben az elönyomozás elrendelése egyenlőnek vétetik a vizsgálat elrendelésével. (I. 79-) A kir. ügyész jogosítva van nyomozást saját hatáskörében is elrendelni. (I. 87.) Az előnyomozást elrendelő birói határozat ellen nincs helye felebbvitelnek. (I. 89.) A sértett fél és a feljelentő felebbezési joga. — Az elönyomozás megindításának elrendelése. (V. 186.) Azon esetben, ha a bíróság a kir. ügyésznek valamely előzetes kérdésre vonatkozó indítványát el nem fogadja, az iratok ujabb indítványtétel végett a kir. ügyésznek kiadandók. Elévülési idő kiszámitása. —E. L. T. 45. §.— Vádrendszer. (VI. 78.) A rendőri hatóság nincs jogositva olyan előnyomozást, melynek tárgyát a bíróság eldöntése alá tartozó büntetendő cselekmény képezi, megszüntetni. (X. 109.) IV. FEJEZET. Vizsgálat. Erdélyben a vizsgáló biró által jegyzőkönyvbe vett azon tény, mely hites jegyzőkönyvvezető jelen nem létében vétetett jegyzőkönyvbe, bizonyítottnak nem tekinthető. (V. 34.) Eljárás megsemmisítése a vizsgáló biró qualificatiójának hiánya miatt. (IX. 25.) Ha a bűnvádi eljárás során, valamely harmadik személy a vádlott által okozott kárért készfizetői kezességet vállalva, bizonyos összeget birói letétbe tesz le : a büntető bíróságnak jogában áll ezen összeget a károsult félnek itéletileg rendelkezésére bocsátani. (IX. 71.) Vizsgáló biró qualificatiója. — Vizsgálati jegyzőkönyvek bizonyító ereje. (IX. 84.)