Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

240 A hamis okirat alapján eszközölt telekkönyvi bevezetésnél nemcsak a bevezetés alapját képező hamis okirat, hanem a telekkönyvi bekeblezés is érvénytelennek nyilvánítandó. (IV. 32.) Csalás kísérlete. (IV. 93.) Telekkönyvön kivül eladott és átadott ingatlannak az eladó férj által nejére történt ajándékképeni átíratása. Csalás. (IV. 149.) (21. sz. teljes-ülési döntvény.) Valamely ingó vagy ingatlan dolognak, habár ugyanazon eladó által és az előbbi szerződés fenállása alatt a vevő, illetőleg a tulajdonos beleegyezése nélkül eszközölt ismételt eladása, és azon dolognak uj vevő részére való átadása magában véve nem állapit meg büntetendő cselekményt, s különösen nem állapítja meg a büntetendő csalás tényálladékát; különösen ingatlan dolognak a fenkörülirt módon való jogtalan ismételt eladása, és azon dolog tulajdoni jogának a későbbi vevő nevére telekkönyvi bekebeleztetése, a mennyiben az előforduló esetben a B. T. K. 379. §-ában meghatározott csalás valamennyi ismérvei, és így egyrészről a jogtalan károsítási, másrészről pedig a jogtalan nyerészkedési szándék megvalósulva lennének, a csalással együtt, illetőleg ezzel eszmei bűnhalmazatban a B. T. K. 400. §-ában meghatározott büntettet is megállapítja, a miből a B. T. K. 95. §-ának rendelkezése alapján önként következik : hogy ez esetben a büntetés meghatározásánál nem mindig a B. T. K. 383. §-nak, hanem az esethez képest a 400. S-a második bekezdésének határozata követendő. (V. 109.) A ravasz fondorlat fogalommeghatározásához. (VI. 81.) A csalás és az okirathamisitás közötti határvonal megállapításához. (VI. 91.) Polgári perben valótlan tények állítása, vagy valódi tényeknek tagadása valamely bűntett tényálladékát nem képezi, ha az állítás vagy tagadás esküvel nem erősíttetett. — Csalás? (VI. 93-) Ravasz fondorlat. (VI. 104.) Kötelezvény kétszeri engedményezése képez-e csalást":' (VII. 37.) Csalás vagy zsarolás ? (VIII(. 96.) Csalás. (IX. 49.) Ha a ravasz fondorlat egyedül a büntetendő cselekmény elpalástolására irányult, csalás nem forog fen. (VIII. 99.) A ravasz fondorlat fogalommeghatározásához. (Ugy az egyszerű igéret, mint a váltónak ezen igéret daczára más egyén által való aláírása, közönséges gondossággal meg nem hiúsítható ravasz fondorlatot nem képez.) — Csalás. (VIII. in.) Egyszerű hitegetés, ígérgetés még nem ténybeli tévesztés s mint ilyen a B. T. K. 379. §-ában körülirt csalás egyik lényeges alkatelemét képező ravasz fondorlat jellegével nem bir. (X. 34.) Nem forog fen a ravasz fondorlat, ha a tévedésbe ejtettnek módjában állott, könnyű szerrel közvetlenül meggyőződést szerezni az állítás valótlanságáról. (X. 97.)