Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

239 XXXI. FEJEZET. A csalás. 379- % Valamely ingatlannak másodszori roszhiszemü eladása csalást képez (XXVI. 40.) Azon háztulajdonos, a ki az adóbevallási ivbe kisebb összeget ir, mint a mennyit a házbér tesz, és a lakó nevét ennek beleegyezése nélkül aláírja, csalást követ el. (XXVI. 75.) A ki azon ürügy alatt, hogy olcsó pénzen hamis bankjegyeket szerez, mástól pénzt vesz fel, csalást követ el. (XXVJII. 36.) Vádlott az által, hogy eladta ingatlanát, a vételárt felvette, mielőtt azonban a vevő a telekkönyvi átíratást eszközölte volna, a kérdéses ingatlant szinleges szerződés mellett 10 éves leányának újból eladta és ez utóbbinak nevére telekkönyvileg átirattá, csalást nem követett el, mert a megkárosítás ismérve nem forog fen. (XXVIII. 112.) A ki, miután földjét eladta és a vételárt felvette, a földre zálogjogot kebleztet be, nem követ el csalást, minthogy a ravasz fondorlat és a károsnak tévedésbe ejtése, illetőleg abban tartása általi károsítása nem forog fen. (I.4.) Használt menetjegyek újbóli eladása által elkövetett csalás. (I. 36.) A sikkasztásnak tényező eleme a jogos birtoklás és jogtalan hováforditás, mig a csalásnál már maga a birtoklás jogtalan uton szereztetik. Midőn tehát valaki mástól egy tárgyat átvesz azon czélzattal, hogy azt eladja és a vételárt megtartsa, és ezt meg is teszi: nem csalást, hanem sikkasztást követ el. (I. 38.) Az állami hatóságok az őket megillető hatósági körükben mindenki jogának képviselői lévén, ezeknek ravasz fondorlattal tévedésbe ejtése és ez által reábirás oly intézkedésre, mely valakinek jogát megsérti, és azt jogtalanul megkárosítja, magának a megkárositottnak tévedésbe ejtésével azonos, és a csalás tényálladékát képezi. (I. 105.) Azon cseléd, ki gazdája adósaitól ennek nevében, de megbizása nélkül pénzt vesz fel és azt eltulajdonítja: csalást és nem sikkasztást követ el. (II. 46.) A ki más nevét bitorolja és azon névnek kötelezvényre írásával kölcsönt eszközöl ki: csalást-e vagy okirathamisitást, avagy pedig e két bűncselekmény halmazatát követi el? (II. 94.) Büntetendő cselekményt képez-e az, ha valaki a tévedésből nevére irt telket roszhiszemüleg eladja. (III. 89.) A «ravasz fondorlat* fogalmának meghatározásához. (III. 124.) A tévedésbe ejtés által kicsalt aláírással ellátott, külalakjára valódi, de beitartalmára valótlan okirat nem a B. T. K. 401. §-ába ütköző okirathamisitást, hanem a B. T. K. 379. §-a alá eső csalást állapítja meg. — Azon vádlott ellen, ki okirathamisitás miatt elitéltetett, a hamis okirat használata a B. T. K. 405. §-a szerint külön minősités tárgyát nem képezheti.—