Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

23) dik pontjában megjelölt körülmények valamelyike bekövetkezik, a menynyiben eltulajdonitási szándék nem forog fen: az eltulajdonítás sem megkezdve, annál kevésbbé bevégezve nem lévén, az elzálogolás kivételével, ettől mint a 355. §-ban meghatározott cselekmény uralkodó elemétől föltételezett sikkasztás egyátalán nem jöhet létre. — Közös üzletből származó tárgyak visszatartása. (IX. (S.) Sikkasztás. — B. T. K. 355. és 356. §§. (IX. 23.) Társulati tag által a társulatra bizott idegen ingó dolognak eltulajdonítása lopást vagy sikkasztást képez-e? (IX. 170.) A sikkasztás és csalás fogalma közti határvonal kérdéséhez. (X. 23.) 359- SA B. T. K. 359. §-ában foglalt cselekmény, mely a XXVIII. fejezet czimében zártörésnek mondatik, «sikkasztásnak tekintett bűntett illetőleg vétség" névvel jelölendő-e meg, vagy pedig egyszerűen a «zártörés» szóval ? (XXVIII. 49-) Büntetendő-e a végrehajtást szenvedett (B. T. K. 359. §.), ha a nála lefoglalt tárgyakat gyermekei által elidegenittetni megengedi. (II. 7.) A biróilag lefoglalt tárgyak eladása által megállapított sikkasztást (B. T. K. 359. §.) csak azt követheti el, a kire a lefoglalt dolgok reá bízattak, a kinek a lefoglalás alkalmával átadattak, vagy a kinek kezén az előszabott figyelmeztetéssel hagyattak. Ha nem ezen egyén adja el a lefoglalt tárgyakat, hanem az ő beleegyezésével laktársa, házastársa, rokona stb., ki ellen a végrehajtás nem vezettetett, s kire a lefoglalt dolgok nem bízattak, az a sikkasztásban mint segéd válik bűnössé. (II. 102.) A biróilag lefoglalt tárgyak eladása által megállapított sikkasztást (B. T. K. 359. §.) csak azt követhetvén el, a kire a lefoglalt dolgok reábizattak, a kinek a lefoglalás alkalmával átadattak, vagy a kinek kezén az előszabott figyelmeztetéssel hagyattak: ha nem ezen egyén egyedül adja el a lefoglalt tárgyakat, hanem neje is közreműködik, ez utóbbi büntetlen. (II. 171.) A B. T. K. 359. §-hoz képest sikkasztásnak tekintetik és a 358. §-ban foglalt megkülönböztetés szerint fogházzal, illetve börtönnel büntetendő, ha a bíróság, vagy más hatóság által zár alá vett dolog tulajdonosa a nála hagyott vagy reá bizott ezen dologra nézve a 335. §-ban megjelölt cselekmények valamelyikét elkövette. A törvény ezen rendelkezése szerint egyátalában nem szükséges, hogy a bírói zárt eszközlő végrehajtó illetőleg hivatalnok hagyja a végrehajtást szenvedettnél a zár alá vett dolgot, vagy hogy az bízza meg a végrehajtást szenvedettet azon dolgok megőrzésével ; a törvényben meghatározott eset létrejöttére elég, ha az illető dolog a tulajdonos tudtával zár alá vétetett, s ha ez tudja azt, hogy azon dolog mint zár alá vett maradt az ő őrizete, illetőleg physikai hatalma alatt. (III. 136.) El nem különített hányadban lefoglalt függő termésnek az egyik tulajdonos általi learatása és elcsépeltetése megállapitja-e a zártörést. (IV. 165.)