Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
5 vezettethetik és a nyilvánkönyvbe való bizalom vele semmi esetre sem hitethette el, hogy egy tényleg és láthatólag gyakorolt szolgalom nem áll fen. — Helyi szokás, mely szerint a földesúr szőlőültetésre dézsmakötelezettség mellett átengedett területek alatti pinczék törésére taksafizetés mellett engedélyeket adott. (IV. ioo.) Azon körülmény, hogy valaki munkálta és munkálja a földeket, szolgálhat-e alapul oly vélelemre, hogy ennélfogva ő az ingatlanon talált gazdasági termények és felszerelvények tulajdonosának tekintendő? (V. 185.) A csikó ellésekor felperes lévén a lónak jogos birtokosa s az adásvételből eredő szavatossági kérdés eldöntéséig a lónak tulajdonosául is ő tekintetvén, az általa felnevelt csikóhoz, mint növedékhez alperesnek ez esetben jogos igénye nem lehet. (VI. 5.) Erdélyben a fiscalis jószágokban a nemesi pmerogativa felölelte-e a korcsmáltatásí jogositottságot ? A fiscalis jószágokban és proventusokban az elbirtoklás helyt foghatott-e? (VII. 9.) Roszhiszeniüség hatálya szemben a telekkönyvi bejegyzéssel. (VII. 33.) A korcsmálási jog a birtokosokat jószágaik mennyiségéhez képest (juxta quantitatem bonoruml illetvén, a hazai törvények értelmében a közös javadalmak felosztásának hasonló közössége alá vonandó, s bármely birtokos annak a birtok mennyisége szerinti arányosítását követelni törvény szerint jogosítva van. Tekintve, hogy ott, hol a korcsmálás joga még nem arányosittatott, minden birtokos korlátozás nélkül korcsmároltathat, törvény szerint csakis az arányosítás létesítése után szoríttathatván ezen jog gyakorlatára nézve bizonyos idő korlátai közé: e szerint a korcsmárlasjoga, melyet egyes birtokos hosszú idők óta gyakorol, — ép ugy szabadon gyakorolhatván azt az ideig bármely oda való szabad birtokos — a birtokosnak e tekintetbeni hosszú gyakorlata által egymagában véve a többi birtokosság irányában valamely különleges vagy kirekesztő jogot meg nem állapithat, valamely közös dolog felosztásának (arányosításának) eszközölhetésére való kötelezettség elévithető nem lévén. (VII. 67.) Ha a vevő a ház vétele iránt az eladóval a szerződést megkötötte s a házat telekkönyvön kívül birtokába vette, a tűzvész által okozott kárt a vevő tartozik viselni s ezen azon körülmény, miszerint a ház leégése idejében a telekkönyvben a vevő tulajdonjoga még bekebelezve nem volt. hanem a ház még az eladó nevén állott, nem változtat. Mert ámbár az ingatlan dolgok tulajdonának átruházásához a tulajdonjog bekebelezése szükséges arra nézve, hogy a vevő harmadik személyek ellen is érvényesíthető dologbani jogot nyerjen, de arra nézve, hogy a tulajdonjog az eladóval szemben átruházottnak legyen tekinthető, elegendő, ha az átruházás oly tényeken alapul, a melyek alapján az eladó a vevőt tulajdonosnak elismerte s elismerni tartozott. (VII. 121.) Bár a telekkönyvbe a helyszíneléskor valamely korcsmaépület- az úrbéres község nevére lett is felvéve s bár az úrbéres község az őt megillető bormérést a pincze használatával együtt a vendéglőben gyakorolta, mégis
