Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

4 mivel valamely dolog használatából a tulajdonjog még nem következik, másrészt pedig az uradalmat mint volt földesurat az 1836 : VI. törvcz. 2. §-a értelmében a vendégfogadó és korcsma épitésére és felállítására nézve a volt úrbéres községekkel szemben a korlátlan jog megillette, s ekként az uradalom mellett azon vélelem áll, hogy a vendéglő-épület és a telek az ő tulajdonát képezi: mindezeknél fogva a kért telekkönyvi kiigazításnak hely adandó. (VIII. 28.) A birtokos mellett a tulajdon vélelme csak rendes körülmények közt harezol, nem pedig oly esetben, midőn ezen vélelem azzal lényegesen ellenkező körülmények által ellensulyoztatik; azon egyedüli körülmény, hogy a bolt felett bizonyos czég van kifüggesztve, a tulajdon vélelmét nem állapítja meg. (VIII. 55.) A marhajárlat a tulajdonjog igazolására alkalmas bizonyítékot nem képez. (VIII. 90.) Talált pénzt, mely megőrzés és a szokásos hirdetés eszközlése végett a kir. kincstárnak szabályszerüleg átadatott, a hirdetési határidő eredménytelen eltelte után a kir. kincstár a találónak kiadni tartozik. (VIII. 124.) Tilos pálinkamérés által a regale-bérlő károsítása. (IX. 16.) Azon körülmény, hogy valaki édes anyjával közös lakásban lakik, nem nyújthat alapot azon jogvélelemre, hogy a lakásban létező ingóságok az anya tulajdonai. (IX. 45.) Községi czélokra a felettes közigazgatási hatóságok által helyben hagyatott módon van vagy lehetett-e a község mint testület jogosítva, a helybeli korcsmajövedelmet élvezőket bizonyos kimérési dijak, illetve községi pótadók kiszolgáltatására kötelezni ? (IX. 94.) Malomjog mint a nemesi jószág tartozéka. — Birtokkiigazitási kereset. — Bérfizetés. (IX. 178.) A helyszinelési felvétel jogi jelentőségének kérdéséhez. (X. 84.) A hozományi és örökölt ingóságokra nézve a nő tulajdoni jogát házasságkötés folytán sem veszti el és az 1881 : LX. tcz. 49. §-a ki nem zárja a nő azon jogát, hogy az érintett §. értelmében lefoglalt ingóságokra nézve tulajdonjogát igényperrel kimutathassa. (X. 30.) Minthogy felperes a félsziget alakú terület egy részét a foglalást megelőző . években birtokolta, addig, mig a folyam a félszigetet keresztül hasította és folyásának megváltoztatása által jobb oldalára terelte; minthogy továbbá a félsziget egy összefüggő egészet képezett és ebből folyólag felperes birtoklása az egész félszigetre nézve megállapítottnak veendő, annál inkább, mivel az a talaj minőségénél fogva nem mindig és nem minden részeiben volt hasznáható; alperesek peiig ne;n bizonyítván, hogy a kérdéses területet a vizáradást közvetlenül megelőző években birtokolták; ennélfogva alperesek kkor, midőn ezen területet a vizáradás után önhatalmúlag elfoglalták, birnkhtboritást követtek el. (X. 143.)