Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

i86 vetett bántalmazásnál előre kiszámítható, sőt csak valószínűségére nézve is a tettes lelke előtt lebeghető következménye: büntetendő cselekmény nem forog fen; azonban ha a bekövetkezett halál lehetőségének feltevése nem esett az emberi józan belátás körén kivül, ez esetben megállapítandó a gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége. (II. 28.) A cselekmény minősége nem a tényleg- bekövetkezett eredményből, hanem azon, a szándékosan megkezdett, de a tettes akaratán kivül álló körülmény következtében a rendesen maga után vonni szokott eredményt nem eredményezett büntetendő cselekménynek minősítési alapul való elfogadása szerint állapítandó meg. (II. 45.) A törvényellenes cselekedet elkövetője elleni teljes beszámítását és így a cselekvőnek az ő cselekedetével egyenes okozatossági viszonyban levő következményekért való teljes felelősségét nem szünteti meg s nem is szállítja alább azon körülmény, hogy ezen következmények bizonyos módon vagy bizonyos intézkedések által, esetleg bizonyos intézkedések elhagyása, bizonyos dolgoknak nem történ'e vagy másképen foganatosítása által elhárithatók vagy legalább enyhíthetők lettek volna. — A súlyosabb, de egyenes következménynek, tendes viszonyok mellett lehetségessé vált megakadályozása körüli mulasztás az eredmény közvetlen okozója részére enyhítő körülményt állapit ugyan meg; de a cselekménynek a dolustól és a cselekedetben beállott következménytől feltételezett miségére, minősítésére egyátalán nem bir befolyással. (V. 96.) Becsületsértés fogalmához szükséges-e az, hogy a tettesnek czélja és szándéka lett legyen magánvádlót becsületében sérteni? (VI. 40.) Revolverrel dulakodás közben való lövés esetében az ölési és sértési szándék kizártnak tekintendő-e, ha a golyó felfelé ment és az, a ki lőtt, nem tud bánni a fegyverrel? (VI. 54.) A büntetendő eredményt maga után vont gondatlanság nem szűnik meg büntetendő lenni az által, hogy azon eredmény bekövetkezése egy más személy gondatlansága nélkül nem lett volna lehetséges. Ily esetben két személynek büntetendő gondatlansága állván elő, mindkettő az őt különkülön terhelő gondatlanság miatt büntetendő. (VIII. 141.) Okozati összefüggés vádlott gondatlan cselekvése és a bekövetkezett súlyos testi sértés közt. (VIII. 142.) A szándék és gondatlanság közötti határvonal kérdéséhez. (X. 111.) VII. FEJEZET. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. 76. s. A cselekmény még gondatlanságból elkövetettként sem számítható be annak, a ki azt álmában követte el. (XXVI. 93.) Az elmezavar kizárja-e a büntetést előbb öntudatosan és szándékosan elkövetett büntetendő cselekmény miatt is? (III. 12.) Részegség mint beszámítást kizáró ok. (VI. 69.)