Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

I50 sére nem azon örökös kötelezendő, ki a csödnyitást kérelmezte, hanem a dolog természete szerint az tartozik az esküt letenni, a ki a hátrahagyott vagyont kezeli, s annak állásáról közvetlen tudomással bir. Ha tehát a hagyaték az özvegy kezén leltároztatott, a felfedező eskü letételére az özvegy kötelezendő, de oly hozzáadással, hogy az esküt legjobb tudomása szerint teheti le; mert tekintve, hogy nem saját ténye iránt, hanem csak a rendelkezésére álló adatok alapján tesz esküt, meg kell neki engedni, miszerint ezen esküt legjobb tudomása szerint tegye le. (XXVIII. 93.) Ámbátor az 1840. évi csődtörvény rendelkezései szerint a csődtömeggondnok számadásainak megvizsgálására hivatott közegül a csődválasztmány van kijelölve, de az 1840: XXII. tczikknek a gyakorlat által is szentesitett intézkedéseihez képest a csődtömeg közegeinek eljárása fölött, és pedig a hitelezői választmánynak a számadásokat tárgyazó rendelkezése fölött is, a felügyeleti és ellenőrzési jog a csődbíróságot illette. (VI. 129.) (1881 : XVII. tcz.) I. RÉSZ. Anyagi intézkedések. A törvényes hitbért a férj előtt meghalt nő örökösei a férj csődtömege ellen követelhetik. (I. 118.) Kötelezhető-e a részvényes, hogy a csődbejutott részvénytársaságnak a nem teljesen befizetett részvény névértékéig utánfizetést teljesitsen? (III. 152.) A csődhirdetmény kifüggesztése napján beadott kérvényre elrendelt telekkönyvi előjegyzés joghatálylyal nem bir. (IV. 28.) Beszámítás a csődtörvény 38. §-a értelmében. (VI. 65.) A csődnyitás előtt előjegyzés által feltételesen nyert zálogjognak igazolás utjáni érvényesítése az 1881 : XVII. tcz. 12. §-a alapján meg nem tagadható. (VI. 74.) Jogosítva van-e a csődhitelezők többsége, a vagyonbukottnak családja részére megszavazott tartási illetménynek olyképi megváltására, hogy vagyonbukoit családjának bizonyos összeg egyszerre és végkielégitéskép kifizettessék ? (VII. 56.) Vagyonbukott nejének kisk. örököse az örökölt hozománynak a csődtömeg első- s másodosztályába való sorozását követelheti-e? (VII. 81.) Előjegyzett zálogjog igazolása a csődfelszámolási tárgyalásról felvett jegyzőkönyv kivonata alapján. — 1881: XVII. tcz. 12. és 141. §-ai. (IX. 68.) A külön kielégítés alapjául szolgáló dolgok jövedelmeinek s vételárának felosztása, a csődtörvény 53—58. §-ainak figyelembe vételével, a törvénykezési rendtartás (most már az 1881 : LX. tcz.) értelmében történik és csak a vételár feleslege tétetik át a csődbírósághoz. (IX. 136.) Ha a hitelező a zálogjog előjegyzését még a csőd kiütése előtt nyerte meg, a később kinyílt csőd az előjegyzés igazolását nem gátolhatja. Ha az elő-