Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

i5i jegyzett követelés a csődeljárási felszámolás alkalmával mint nem kifogásolt valódinak ismertetett el, ezen megállapítás a követelés valódisága tekintetében is ítéletet pótol. (IX. 137.) A csődtörvény 27. §-a 2. pontjának, habár az a közadósnak «jogcselekvényéről» szól, mégis helyesen azon értelem tulajdonítandó, hogy annak alapján a végrehajtási kényszer utján kieszközölt kielégités, illetőleg biztosítás is megtámadható, feltéve, hogy a körülményekből kitünőleg a hitelező a végrehajtás alkalmával a közadós fizetésképtelenségét már tudta. (X. 85.) Az irott hitbér a csődeljárásban. — 1881 : XVII. tcz. 65. §. 2. p. (X. 101.) II. RÉSZ. Csődeljárás. A csődtömeget terheli annak bizonyítása, hogy a fuvarlevél a feladó utasításának beérkezte előtt bukott czég esetleg a tömeggondnok részére már kiszolgáltatva lett. íl. 11.) Az uj csődtörvény II. része, és illetve annak 84. §-a alkalmazható-e a felső bíróság által oly esetben, midőn az alsó biróság a csődnyitást még a régi csődtörvény hatálya alatt elrendelte ? — Csőd nem nyitható, ha a csődnyitást kérelmező csak azt igazolja, hogy panaszlott üzlete be van zárva és vagyona felett nem rendelkezhetik, annak igazolása sem elegendő, hogy panaszlott ellen jelentékeny végrehajtások foganatosíttattak, amenynyiben a foglalás alkalmával több vagyon találtatott, mint mennyit panaszlottnak kimutatott tartozásai tesznek. Csakis azon esetben rendelhető el a csőd hitelező kérelmére, hogyha ez a bizonyítékokat csatolja, melyekből panaszlottnak fizeiési tehetetlensége kiderül. (I. 68.) Habár a zálogtárgy tulajdonosai az előjegyzett követelés valódiságát megtámadhatják, ha azonban a bemellékelt csőditéletek szerint a személyes adós és perügyelője által a kérdéses követelés fcnállása és az előjegyzés alapjául szolgált váltó valódinak elismertetett, akkor még ha a váltó a tárgyaláskor sem eredetiben, sem hitelesített másolatban nem mutattatott is fel, a zálogtárgy-tulajdonos aipereseknek kell a követelés valótlanságát, illetőleg megszűntét bizonyitaniok. (I. 98.) A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék hatáskörébe csupán a bejegyzett kereskedők elleni csődeljárás tartozik; a be nem jegyzett kereskedők elleni csődügyek elintézésére a budapesti királyi törvényszék illetékes. (II. 2.) A csődtömeg activ perében alperes, kinek egyszersmind a csődtömeg ellen bejelentett követelése van, a beszámítás kifogásával élhet, ha követelését a csődtömeg ezen ellenkövetelésének leszámítása nélkül is bejelentette. (III. 24.) Csődnyitás alapjául, mint nem kellőleg igazolt, nem szolgálhat oly követelés, mely később bekövetkezhető eseményekből emelhető kártérítési igényt képez. (IU. 56.)