Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

i38 annak bebizonyítása, hogy az elfogadási nyilatkozatot akkor irta a váltóra, midőn még kiskorú volt; annál is inkább, mert az általános jogelvekhez képest is az vélelmezendő, hogy aláirása által alperes jogérvényes kötelezettséget akart vállalni, hogy tehát a váltót már nagykorúságának elérte után fogadta el. (XXVIII. 56.) A vakság nem oly testi fogyatkozás, mely az aláirás hitelesítését tenné szükségessé. (I. 103.) A vakság nem zárja ugyan ki a szenvedő váltóképességet: de a vakok váltónyilatkozatainak érvényességéhez megkívántatik, hogy azok a váltótörvény 104. §-a értelmében biróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve legyenek; mert a vakság oly testi fogyatkozásnak tekintendő, melynek folytán a bár írástudó vaknak névaláírása is egyszerű kézjegy természetével bir. (III. 183.) Önálló ipart üző kiskorú egyén által elfogadott váltókötelezettség nem érvényes, ha a nagykorusitást a gyámhatóság jóvá nem hagyta. A gyámhatóság jóváhagyása ily esetben nem vélelmezhető. (V. 54.) Az írni nem tudás kifogása figyelembe nem jöhet oly esetben, midőn alperes a váltóra irónnal más által írott nevét tentával keresztül irta. (V. 165.) A kiskorúsággal védekező váltóelfogadó nemcsak azt tartozik bizonyítani, hogy a váltó kibocsátása idejében kiskorú volt, hanem a váltó kiállításának ideje nem lévén szükségkép ugyanazonos az elfogadás idejével, azt is tartozik bizonyítani, hogy a váltó elfogadása idejében még teljes korát el nem érte. (VI. 100.) Ha a váltó kibocsátásakor az elfogadó még kiskorú, annak lejáratakor azonban már nagykorú volt, az vélelmezendő, hogy az elfogadást már nagykorúságában irta a váltóra. (VI. 101.) Az Írástudatlan is képes váltójogi hatálylyal magát kötelezni, mert a váltótörvény 1. §-a szerint váltóképességgel bir mindenki, a ki terhes szerződéseket köthet, és így a szenvedő váltóképesség írástudáshoz kötve nincs. A váltótörvény 104. §-ának első bekezdése csak a keresztvonással vagy más kézjegygyei eszközölt váltónyilatkozatról rendelkezik, de ez ki nem zárja, hogy a váltóképességgel biró írástudatlan mást az ő nevében váltónyilatkozat-tételre meg ne bizhasson. (VI. 144.) írástudatlan személy kézjegygyei, még ha az biróilag vagy közjegyzőileg hitelesíttetik is, érvényes váltónyilatkozatot nem tehet, minthogy a váltótörvény 104. §-a ezt csak annak engedi meg, a ki testi fogyatkozás miatt nem Írhatja alá a nevét, miből következik, hogy az különben Írástudó legyen. (IX. 140.) II. és III. RKSZ. Idegen és saját váltó. Azon forgatmányos ellen, ki a fizetés hiánya miatt óvás felvételére rendelt határidő eltelte után forgatmány alapján jutott a váltó birtokába, a váltó-