Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
139 adós beszámítási kifogást érvényesíthet, ha neki felperesi forgatmányos előzője ellen bírói egyezségen alapuló pénzbeli követelése van. Ezen esetben a perköltségek kölcsönösen megszüntetendők, ha alperes váltókötelezettsége kétségtelen, mivel ennek beszámítás alapján való megszüntetése csak alperes kifogása folytán történik. (XXVI. 23.) A váltótörvény 66. §-a szerint váltói kezeskép csak az marasztalható, kire nézve magával a váltó tartalmával igazoltatik, hogy a váltót kifejezetten kezesi minőségben irta alá. (XXVI. 24.) Azon védekezés, hogy alperes a váltót még kiskorúságában adta át felperesnek a kiállítási és fizetési idő kitöltése nélkül, figyelembe nem jöhet, ha alperes nem bizonyitja azt, hogy felperes ezen lényeges kelléket megállapodás ellenére töltötte ki, mert a váltó jelenlegi tartalmától különböző megállapodás bizonyítása alperest terheli. — Azon körülmény, hogy a váltó kiállításának ideje a váltó elfogadása után vezettetett a váltóra, a per érdemére közönbös. (XXVI. 61.) Azon körülmény, hogy a keresethez csatolt óvás szövege szerint a váltó nem felperesnek, hanem felperes ügyvédjének megkeresésére lett megóvatolva, felperesnek tulajdonjogán mit sem változtat. (XXVI. 100.) Az intézvényezetten kivül, ki a váltót el is fogadta, még harmadik személy is mint elfogadó fordulván elő a váltón, ez utóbbi azon védekezése, hogy mint névbecsülő irta volna azt alá, figjelembe nem jöhet. (XXVII. 5.) A kinek neve az elfogadó alatt minden megjegyzés nélkül fordul elő, az nem tekintendő kibocsátónak, hanem az elfogadóval együttes kötelezettnek. Hogy valamely szeméi}', kinek neve idegen váltó előlapján előfordul, kibocsátónak tekintethessék, szükséges, hogy maga a váltó feltüntesse azt, miszerint a névaláírás az intézvényezésre vonatkozik. Ez rendszerint csak akkor tűnik ki magából a váltóból, ha a kibocsátó az intézvényezés alá irja nevét. A névnek ily helyen levő aláírása szükséges azért, hogy kétely se foroghasson fen az iránt, hogy a váltó előlapján létezhető több kötelezettek között kibocsátókép ő tekintendő, és szükséges annyival inkább, mert oly személyről, kinek aláírása az elfogadó vagy más kötelezett névaláírása alatt fordul elő s aláírásából ki nem tűnik, hogy azt mily minőségben irta, jogilag az vélelmezendő, hogy az aláírása felett megnevezettel együttes kötelezettséget vállalt. (XXVII. 58.) A váltón az eredetileg kijelölt rendelvényesnek neve kitöröltetvén és kiigazítás utján a kibocsátó levén egyszersmind rendelvényesként beigtatva, ha felperes be nem bizonyitja, hogy az érintett kiigazítása a váltónak alperesek által aláírását megelőzőleg, vagy bár utóbb, de alperesek beleegyezésével történt, az intézvényesek határozatlanságánál fogva a váltó kibocsátójának forgatmánya s azt követő forgatmányok felperes váltótulajdonosi minőségének igazolására nem alkalmasak. (XXVII. 81.) Ha a váltó lejárata «három hó múlva* szavakkal fejeztetik ki, kétség marad fen az iránt, vajon a fizetési idő kelettől vagy láttól (bemutatástól) számitandó-e? Ennélfogva az ily váltó a fizetési idő határozatlanságánál fogva
