Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
127 által visszaküldött foglalót sem vissza nem küldte, sem birói kézhez le nem tette, hanem átvette, és azt. hogy alperest azonnal a szerződés teljesítésére felhitta volna, nem igazolván, a keresetet is csak az átküldés után két hétre indította meg: ily esetben alperes a szerződéstől maga részéről is elállottnak tekintendő, és ennélfogva a foglaló kétszeresének követelésére jogosítva nincs. (VI. 138.) A keresk. törvény 349. §-ának elévülési idejét illetéktelen bíróság előtt bár kellő időben indított s illetékesség hiányából visszautasított keresel nem szakithatja meg. (VI. 143.) Azon tilalom, mely az igérvényes üzlet, azaz egyes sorsjegy nyereményreményének eladásáról rendelkezik, oly járadéktervre, mely szerint egy bizonyos összegű ezüstjáradékjegy eladatott s egyszersmind a vevő részére több meghatározott sorsjegyekkel való játszási jog meghatározott időre biztosittatott, alkalmazást találhat-e? — Ha a járadéktervben valamely részletfizetés elmulasztásának következményéül az van megállapítva, hogy vevő az ezüstjáradékhoz és a sorsjegyekre netalán háromlandó nyereményekhez jogát elveszti és eladó a megürült társas illetményről szabadon rendelkezik; az pedig, hogy egy részletfizetésnek elmulasztása a már teljesített részletfizetések elvesztését is eredményezendi, kimondva nincsen ugyan, azonban az ily részletfizetés elmulasztása esetére egyik pontban benfoglalva van az is, hogy azon esetben, ha a befizetett részletekből vevő javára némi kárpótlási igény mutatkoznék, az vevőnek ki fog szolgáltatni : vevő felperes a befizetett részletek visszafizetése iránt indított keresettel elutasitandó-e, felperest a szerződési feltételek ily pontja értelmében a befizetett részletekből esetleg csak kárpótlás illetvén és még ha keresetét erre alapította volna is, tartoznék-e a felszámítást megtenni és kimutatni, hogy neki kárpótlás és mily összegben jár? (VII. 95.) Más helyről küldött áru szállítási költsége, ha ellenkező kikötve nincsen, vevőt terheli (ker. törv. 341. §.). (VII. 122.) Á keresk. törv. 346. §-ában használt ezen kifejezések alatt: haladéktalanul (megvizsgálni) és azonnal (értesíteni) nem értendő minden egyes concret esetre egyaránt irányadó, valamely megszabott időtartam, péld. 24 óra, hanem a 346. §. szerint a más helyről küldött árunak az átvétel után haladéktalanul megvizsgálása csak akkor kívántatik, ha az a rendes üzleti kezelés szerint lehetséges; a mennyiben tehát a concret eset szerint oly árukról van szó, melyeknek tüzetes megvizsgálására több idő s nagyobb munkaerő volt szükséges, az értesités elkésettnek nem tekinthető azon okból, mert az azonnal nem történt. (VII. 123.) Ha a vevő csak azon feltétel alatt nyilatkozott hajlandónak az ügylet megkötésére, ha neki az áru a legolcsóbb áron adatik, az eladó tartozik bebi zonyitani azt, hogy a vételárra nézve is minden kétséget kizárólag határozottan végleges megállapodás jött létre. — Felperes ezen bizonyítási kötelezettség terhe alól az által, hogy neki alperes részéről ez irányban a főeskü lett odakínálva, nem szabadult: minthogy az oly körülményre kinált főeskü,
