Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
I 24 Az eladót terheli annak igazolása, hogy az árut kikötésszerüleg szállította, abban az esetben, ha a vevő a ker. törvény 346. §-a rendelkezésének eleget tett. (XXVII. 14.) Ha a megrendelt áruknak egy része nem telel meg a kikötött minőségnek, a vevőnek nem áll jogában mind az árut az eladónak rendelkezésére bocsátani, hanem csak azon részt, mely a kikötött kelléknek meg nem felel, különösen pedig akkor, ha alperesi vevő azt sem jelölte meg közelebbről, hogy az áru között mennyi r.em felelt meg a kikötött kelléknek. (XXVII. 43-) Az eladónak csak joga van, de nem kötelessége az át nem vett árut a vevő veszélyére és költségén valamely közraktárba vagy egy magán személynél letenni, és ennélfogva ha az árut saját raktárában őrizte is, a vevő neki a raktározási dijat megtéríteni tartozik. (XXVII. 96.) Ha a vételnél átadási hely kiköttetett, a vevő nem követelheti sem a vett áru szállítását, sem az árkülönbözetet ha az átvételre a kikötés helyén nem jelentkezett. (XXVII. 115.) Oly áruknál, melyek tőzsdei vagy piaczi árral nem birnak, a vevő a késedelmes eladótól egyedül a netán meg is állapitható bolti árra alapított árkülönbözetet nem, hanem egyéb bizonyítható káron kivül esetleg azon összeget követelheti, mely az eladó késedelmessége folytán vevő által tényleg beszerzett áruczikkr.ek igazolt vételára, és a késedelmes eladóval megkötött szerződésben meghatározott ár közötti különbözetet képezi. (XXVIII. 33.) Ha alperes az árukat kellő időben felperes rendelkezésére bocsátja, de azokat felperes biztatása folytán használható állapotba jutás feltétele alatt magánál továbbra is megtartja, és ha felperes alperest az áruk tovább eladása körüli segédkezésre hivja fel, felperest terheli annak bizonyítása, hogy a rendelkezésre bocsátás okai utólag elhárittattak, hogy az előbb létre nem jött vételügylet alperessel ezután köttetett meg; tehát, hogy az áruk utóbb alperes által véglegesen átvétettek. — Az áruk felperes által alperes veszélyére lévén feladva, felperes hkhelye a teljesítés helyéül tekintendő, felperest tehát a göngyölési (becsomagolási) dij megilleti, ha annak felszámítására a lakhelyén hatályban levő kereskedelmi törvény értelmében jogositva volt. (XXVIII. 34.) Midőn a kereseti ügylet nem képez hx ügyletet (ker. t. 355. §.) s midőn az ügylet természete az utólagos teljesítést (ker. t. 3 54. §.) megengedte, a nem teljesítésből eredt kár csak akkor követelhető, ha a ker. t. 354. §-a értelmében felperes alperest arról, hogy az áru át nem vétele esetében kártérítést fog követelni, előlegesen értesítette, és oly esetben is, midőn a teljesítés határozottan megtagadtatott, a mennyiben a kereset nem azonnal adatott be, az id. szerint a teljesítést megtagadó arról, hogy tőle kártérítés fog követeltetni, azonnal értesítendő. - A ker. t. ugyanezen (354.) Vának azon további rendelkezése azonban, hogy a kártérítést követelő, ha azt az ügylet természete követeli, az utólagos teljesitésre kellő időt engedni tartozik:
