Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
125 csakis akkor alkalmazható; ha ezt a késedelemben levő fél kérelmezi. — Ha a kártéritést követelő a késedelemben levő ellenfél iránt a ker. t. 354. §-ban előirt intézkedéseknek meg is felelt, s ez a szerződést ekkor sem teijesiti: a kártérítés iránti igényét még úgyis csak akkor érvényesítheti, ha a kereseti árut a nem teljesítő rovására, vagyis a ker. t. 352., illetve 347.5. és a keresk. eljárás 7. § a értelmében az illető kir. járásbíróság által elrendelt árverésen eladatja, s kárát, tehát azon különbözetet, mely az áru szerződési és eladási ára között mutatkozik, ily módon megállapittatja, ellenben ha az árut magán uton adta el," kártérítési igényét nem érvényesítheti. (XXVIII. 39.) A ker. t. 355. §-a csak oly vételi ügyletekre alkalmazandó, melyeknél a teljesítési határidő a szerződés lényeges feltételét képezi. Ily feltétellel nem bíró ügyleteknél tehát a követelni szándékolt kártérítésnek lényeges előfeltétele az, hogy az utólagos teljesítésre — a mennyiben az lehetséges — kellő idő engedtessék-e. — Ha eladó a szállítást határozottan megtagadta, vevő a 354. §. által részére biztosított kártérítési jogot érvényesitheti a nélkül, hogy ezen szándékáról eladót értesíteni és az utólagos teljesítésre neki határidőt engedni tartozik. (XXVIII. 104.) Ha a vevő az árut jogosan bocsátotta az eladó rendelkezésére, habár évek is multak el már az áru megrendelése és illetve vevőhez érkezte óta, az eladó felperes köteles beigazolni, hogy azon okok, melyeknél fogva alperesi vevő ezen árut neki rendelkezésére bocsátotta volt, utólag elháríttattak és hogy ekként a szóban levő áru alperesi vevő részéről véglegesen átvennék tekintendő ; s ha ezt nem igazolja, a vételár iránti keresetével elutasítandó. (I. 32.) Áru visszaküldése rendelkezésre bocsátás joghatályával bír. A visszaküldő ily esetben csakis a kárért felelős, mely az által, hogy az árut rendelkezésre nem bocsátotta és egyelőre el nem helyezte, a küldőnek okoztatott. (I. 53.) Későn szállításból eredő kártérítési igényről lemondottnak tekintendő az oly vevő, ki a — habár a feltételül kikötött — szállítási határidő után érkezett tárgyat észrevétel nélkül átvette és annak árát kifizette. (I. 64.) Kereskedelmi ügynök által megrendelt áruk kifogásolása törvényszerűen csak az elküldő, nem pedig az ügynök irányában történhet. - Kifogásolás esetén egyszerű értesítés nem elég, hanem világos rendelkezésre bocsátás szükséges. (1. 129.) Más helyről érkezett áruk átvételének, ha megállapodás vagy helyi szokás mást nem kíván, a megérkezésről értesítés vétele után rögtön meg kell történnie. Az értesítés után nem azonnal történt megvizsgálás és rendelkezésre bocsátás tehát a törvény rendeletének meg nem felel. — Más helyről küldött áru, ha az elküldő tiltakozása daczára visszaküldetik, és az azt át nem veszi, jogilag továbbra is megrendelő birtokában lévőnek tekintendő. (I. 130.) Eladónak azon joga, hogy az át nem vett árut a vevő veszélyére eladhassa, nem terjed ki oda, hogy az árut piaczi áron maga megtarthassa. (II. 99.)
