Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

120 . igazgatói állás, habár az illető szabály a választás előtt megváltoztattatott, de az illető törvényszéknél még be nem jegyeztetett. (XXVI. n.) Az oly részvényjegyeknek tulajdonosai, mely részvényjegyek szövegükből kitetszőleg, a társaság feloszlatása vagy eladása esetében mindenekelőtt befizetendők, nem perelhetik a részvénytársaságot az iránt, hogy az va• gyonának egy részét eladván és a vételárt a részényesek között felosztván, marasztaltassék a biztosított rész vényjegyek kifizetésére, ha a vételárnak a részvényesek között történt felosztása az előterjesztve volt mérleg alapján közgyülésileg elhatároztatott. Az alperesi társaságnak ezen ténye magában véve az ilyen kereset megindítására alapul nem szolgálhat, hanem abból csakis azon joga támad a biztosított részvényjegyek tulajdonosainak, hogy a mennyiben az érintett közgyűlési határozat törvény vagy alapszabályokkal ellenkezik, és ők ez által jogaikat sértve találják, ezen határozat megsemmisítését az előirott uton kieszközölhessék. (XXVIII. 81.) Ha a részvénytársaság már megalakult, az alapítók ellen, habár a törvény szerint felelősek is, kereset csak azon "e'őfeltétel mellett indítható,- hogy a fellépés a részvénytársaság ellen sikertelen maradt. (I. 65.) Kötelezhető-e a részvényes, hogy a csődbejutott részvénytársaságnak a nem teljesen befizetett részvény névértékéig utánfizetést teljesítsen? (III. 152.) Ha részvénytársaság csőd alá jut, a hátralékos részvényértéket a részvényesektől behajtani a csődtömeg képviselősége van jogosítva. — Ily esetben a hátralékos egész részvényérték befizetése követelhető, tekintet nélkül arra: vajon a csődhitelezők teljes kielégítésére kevesebb is elegendő volna-e^ — Ha a részvényérték be nem fizetésének kizárólagos jogkövetkezményéül alapszabályilag a részvény érvénytelenné válta megállapítva nem lett és ha a részvénytársaság nem élt azon jogával, hogy a késedelmes részvényesek részvényeit megsemmisülteknek nyilvánítsa : a hátralékos részvényérték befizetése a részvényest terheli. (IV. 103.) Az aláírás által biztosított részvénytőke már a törvény értelmében befizetendő lévén, a részvényes, ha az alaptőke valamely részével hátralékban maradt, ennek befizetésére már a törvény alapján akkor is köteles, ha a részvénytársaság a hátralék befizetésére nézve közgyülésileg nem határőrön, vagy erre irányzott határozata bármely alapon megtámadható is. (IV. 163.) Az aláirt részvény névértékét befizetni részvényes akkor is tartozik, ha a részvénytársaság csőd alá esett s ennek következtében feloszlott. — A befizetni tartozott részvényértékből nem vonható le azon összeg, mely korábbi évben mutatkozott nyereségből a részvényesre jutott volna, azonban a tartalékalapban benhagyatott. (IV. 199.) Az óvadékvevő nincs jogositva a nála óvadékul letett takarékpénztári könyvecskét saját czéljaira fordítani. — A részvénytársulati igazgató felelőssége. (V. 8.) Ha a részvénytársaság alapszabályai azt határozzák is, hogy a részvényekre való további befizetések elhatározásának joga magának a részvénytársaság-