Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

I2J nak, és a részvénytársaság által elrendelt befizetések teljesítése idejének meghatározása a társulat igazgatótanácsának tartatik fen, azért a csődperügyelő ily határozat hiányában is megindíthatja az egyes részvényes ellen a részvénye után még be nem fizetett járadéknak a csődtömeg kiegészítésére és a bukott részvénytársaság kötelezettségeinek kielégítése czéljából eszközlendő befizetésére irányuló keresetet a csődválasztmány ez irányban hozott határozata alapján. Azon kifogás, hogy a csőd alatt nem álló részvényesek rendelkezési jogukat és a társulat képviselete iránti jogosultságukat el nem vesztvén, a további befizetést csakis ők jogositvák elrendelni, nem pedig a csődválasztmány, mely csak a hitelezőket, de nem a részvényeseket képviseli, birói figyelembe nem jöhet azért, mert a társulat be nem fizetett és csak aláírással biztositott alaptőkéjének bekövetelhetése oly követelési jogot képez, mely nem sorolható a bukott s illetőleg képviselete részére biztositott s az által kizárólag gyakerlandó személyes jogok közé, hanem annak érvényesítése a bukott jogába lépett csődhitelezőket s illetőleg az azok képviseletére s a vagyon előállítására s értékesítésére hivatott csődválasztmányt is illeti. — Alperes részvénytulajdonosi minősége s abból folyó befizetési kötelezettsége meg nem szűnt az által, hogy a részvények befizetése iránt alap szabály szerint intézett felhívás daczára nem fizetett, a mennyiben nem gyakoroltatott az alapszabályokban a társulat részére fentartott azon jog, hogy a részvények befizetése iránt intézett felhívás eredménytelensége esetében a késedelmes részvényes részvénye érvénytelennek nyilvánittassék, és a mennyiben a részvény érvénytelensége a nem fizetés kizárólagos jogkedvezményeül alapszabályszerüleg kikötve nincs. — A részvénytársaság ellen a csőd elrendeltetvén s ez által igazolva lévén, hogy a tartozások fedezésére szükségelt vagyon elégtelen volt, a perügyelő az eg) es részvényes elleni perben annak kimutatására nem kötelezhető, hogy a csődhitelezők követelései valódiak és fenállanak. (VI. in.) Ha alperes arra kötelezte magát valamely építendő vasút engedélyesei irányában, hogy eme vasútnak, a kötelezéskor számszerint meghatározott kiépítési költségeihez fog fix összegben kikötött pénzösszeggel járulni, ha a kötelezési okmány további szövegében kikötötte is igényét a vasút alaptőkéjét képező törzsrészvény tulajdonához, az elvállalt kötelezettség mégis a részvénytársaság alakítását megelőző, és így a keresk. törvény 150. § rendelkezései alá eső jogügylet természetével nem bir. — Ha az építési költség a kötelezés kiállítását megelőzőleg kisebb összeggel számittatott fel, mint utóbb véglegesen megállapítva lön, ez alperes fizetési kötelezettségét nem szünteti meg. mert ezen körülményből egymagából az, hogy alperes fizetési igéretét a felszámitott építési költségek helyességéhez, mint szerződési feltételhez kötötte, nem következik. — Feltétlen fizetési ígéretet tartalmazó okmány ellenében az előzőleg állítólag szóval történt kikötés érvénynyel nem bir. (VI. 142.) A keresk. törv. 153. és 171. §-ának helyesen felfogott értelme nem az, hogy