Dárday Sándor (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár XVI-XXV. folyamához (Budapest, 1881)

125 már lejárt részletek a vételárból, akár nem. Ezen rendelkezés az árverési feltételekbe is felveendő. (Dtár XXIV. 33.) Az árverési vevő veszélyére tartott ujabb árverés folytán mutatkozó vételár-különbözetnek a már megállapított sorrend szerint kell kiutaltatnia, ez pedig csak a végreliajtási eljárásnak az illető telekkönyvi hatóság által leendő folytatásával levén eszközölhető, ily vételár-különbözet behajtása végett a jelzálogos hitelezők keresetjoggal nem birnak s annálfogva az ily czimen indított kereset hivatalból visszautasítandó. (Dtár XXV- 7.) A végrehajtási zálogjog nem kebelezhető be, ha felperes a végrehajtást az ingatlanokra mint alperes telekkönyvi tulajdonára kérte elrendelni, és az így rendeltetett el; alperes azonban az ingatlanokat nem mint telekkönyvi tulajdonos, hanem örökösi minőségben mint telekkönyvön kivüli birja. (Dtár XXV. 10.) A végrehajtási zálogjog bekebelezése nem a telekk. rendelet, hanem a perrend szabályain alapulván, rangsorozat biztositása végetti feljegyzésnek helye nincsen. (Dtár XXV. 58.) A telekk. ingatlanok külön betáblázásokkal levén terhelve, még azon esetre is, ha a becslési jkönyvben kitüntetett épület mindkét ingatlanon állana, s ez oknál fogva mindkét ingatlannak együttes eladása az örökösök s betáblázott hitelezők érdekében előnyösnek mutatkoznék is, a szakértő becsüsök által azon becsár is megállapítandó, mely az épület egész becsárából a külön telekkönyvi testek épületi tartozékára esik. (Dtár XXV. 60.) IV. FEJEZET. Tulajdoni és elsőbbségi igények. (463—474. §§.) Tekintve a ptrs. 445. §-át s a 298. §. h) pontját, azon körülmény, hogy adóköveteléseket érdeklő tulajdoni vagy elsőbbségi igényekben a kincstár képviseletében valamely hivatalnok jelenik meg, magában véve hivatalból észlelendő semmiségi okot nem képez. (Dtár XVI. 3.)*