Dárday Sándor (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár XVI-XXV. folyamához (Budapest, 1881)

107 nincs, midőn a végrehajtás nem a birói végzés, hanem a felek közt létrejött egyezség értelmében jött létre. (Dtár XXIV. 27.) A szinész fellépti dijai az 1876. 31. tczikk 1. §-ában nem jelöltetnek ki oly illetménynek, mely végrehajtási foglalás alá vonható nem lenne. (Dtár XXIV. 23.) Semmiségi esetet képez, ha oly a végrehajtást szenvedő alperest illető követeléseknek, melyek kellően körül nem Írattak, sem a reájok vonatkozó okiratok elő nem szereztettek, s vagy a folyó s meg nem határozott időre járó haszonbéri követeléseknek birói elárvereltetése rendeltetik. (Dtár XXIV. 35.) A visszvégrehajtás az általános végrehajtási szabályok alá tartozván, annak nincs helye azon alapon, mert bizonyos hitelező által, visszvégrehajtató és társai ellen folytatott perben hozott marasztaló itélet folytán, utóbbi alperes társai irányában megitélt öszszegeket is kifizette. (Dtár XXV. 2.) A kiküldött végrehaj tatónak csak akkor van joga az árverési hirdetmény kézbesítéséért dijakat igényelni, ha a kézbesítésnek általa leendő eszközlését az érdekelt fél kifejezetten kiváuta. (Dtár XXV. 3.) A végrehajtás a megitélt birságnak az államkincstárt illető részére helyesen rendeltetik el, habár a végrehajtási kérelem arra ki nem terjesztetett is. (Dtár XXV. 26,) Azon esetben is, ha valamely magán fél a végrehajtás alá került félnek pénzbeli követelését azon okból, mivel arra több hitelező intézett végrehajtást, birói kézhez leteszi, ugyanazon eljárási, különösen hirdetményi szabályok követendők, melyek a perrendben több foglaltatok közötti kielégítési sorrend megállapítására nézve felállíttattak, habár a percend azon esetekről nem rendelkezik is. (Dtár XXV- 27.) Tekintve, hogy váltóügyeknél a követelés tekintetében az 1876. évi XXVII. t. cz. 51. és 91. §§. szerint fenforgó egyetemleges fizetési kötelezettség a járuléki viszony természeténél fogva a járulékokra is kiterjed ; tekintve, hogy a követelés behajtása iránt szükségessé vált végrehajtási költség is a járulékok közé sorozandó ; ennélfogva a váltó-hitelező azon költségeire nézve, melyek az