Dárday Sándor - Gallu Józssef - Zilinszky Imre (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár I-XV. folyamához (Budapest, 1877)
149 előtt megindítása és tárgyalása, hivatalból figyelembe veendő semmiséget nem képez. (Dtár IV. 375.)* A kihallgatott tanuk meghiteltetésének mellőzésével hozott ítélet, mely által a perügy a tanuk által leteendő főhittől feltételezőleg döntetik el, hivatalból megsemmisítendő. (Dtár IV. 406.) Azon körülmény, hogy úrbéri ügy a kir. Ítélőtáblánál nem az úrbéri, hanem a polg. tanácsban döntetett el, az illető táblai határozat hivatalból leendő megsemmisítésére indokul nem szolgálhat. (Dtár V. 436.) Különböző tárgyakra nézve külön keresettel megindított igényperek külön végzések által döntendők el, ellenkező eljárás hivatalból figyelembe veendő semmiséget képez. (Dtár V. 466.)* Hivatalból figyelembe veendő semmiséget képez, ha az eskü nem a perügy érdemének eldöntése mellett az ítéletben, hanem előbb végzésileg Ítéltetik meg, s annak letétele után hozatik az ügy érdemében határozat. (Dtár VI. 492.)* Sommás eljárásnál, a szavatosság kérdése felett végzés helyett tévesen ítélet alakjában kiadott határozat ellen is egyedül semmiségi panasznak, nem pedig felebbezésnek lehet helye. Az, hogy a másod- vagy harmadfolyamodási bíróságnak lett volna-e elegendő oka a 304. §. szerint eljárva az iratokat hivatalból leendő megsemmisítés végett a semmitőszék elé terjeszteni, ezen bíróságok eljárása ellen intézett semmiségi panasz tárgyát nem képezheti. (Dtár VI. 496.) Azon körülmény, hogy valamely bírói határozat hozatalánál több biró vett részt, mint a törvényben előirva van, a ptr. 297. §. 9. pontja alá eső és e szerint hivatalból figyelembe veendő semmiséget képez. (Dtár VII. 529.)* A p-r. 304. §-a alapján hivatalbóli felterjesztésnek és megsemmitésnek csak azon esetben lehet helye, ha valamelyik fél részéről a felebbezés törvényes időben és a törvény által megengedett esetben szabályszerűen lett közbevetve, minthogy ellenkező esetben a felebbviteli bíróság által az ügy egyáltalában felülvizsgálat alá nem vehető. (Dtár VII. 541.) Az igénykereset a ptr. 464. §. világos rendelkezése szerint, a végrehajtató és végrehajtást szenvedő fél ellen együttesen lévén intézendő, az egyedül a végrehajtató ellen intézett igénykereset nem tárgyalható, hanem kiigazítás végett visz-