Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

I.X11I itélct hozatalánál figyelembe nem vehetők, miért is a törvény­szerűen perbevont és megidézett peresfelek egyikének vagy mási­kának a per folyama alatti elhalálozása a perre befolyással nincs, és ilyen esetben az elhalt peresfél jogutódainak áll jogában és kötelességében, hogy a még netán be nem fejezett perbe törvény­szerűen és szabályszerű képviselet mellett belépjenek s a további loglépéseket megtegyék. E perbelépés és ennek folytán tett jog­lépések körül netán elkövetett szabálytalanságok s esetleg a perbe­lépés elmulasztása ennélfogva az ellenfél jogaira befolyással nin­csenek és ez alapon az elhalt fél jogutódai semmiségi keresettel nem élhetnek, mert ily kereset csak az, vagy azok ellen indít­ható, ki vagy kik a semmiségi kereset alapjául szolgáló semmi­ségi ok, vagy okok előidézéséhez akár cselekvőleg, akár elnézéssel hozzájárultak.. ... ... .... --- --- — --- --- --- --- -— 258 Ítélt dolog, indokok jogerőre emelkedése. 82. Az ítélet csak a perben álló felek közötti jogviszonyt szabályozza, és egyedül a jogalap azonossága miatt itélt dolog esete fen nem foroghat. Az itélt dolog fenforgása a feleknek arra alapított ki­fogása nélkül hivatalból figyelembe nem vehető, mert a magán­jog a perben is a felek szabad rendelkezéseinek van alávetve, amiből önként következik, hogy a felek lemondhatnak arról az előnyről, melyet nekik a jogérvényes ítélet nyújt „. ... 130 Perújítás. 85. Abban a kérdésben, hogy perújításnak van-e helye, avagy nincsen nem végzéssel, hanem Ítélettel kell határozni ... __. ___ 131 113. Perujitás esetében is az ügyfelek elnevezésénél azoknak az ujitott perben elfoglalt állása irányadó. — Az 1868: L1V. tcz. 320. §-a azon rendelkezésének, hogy perujitás esetében mindkét fél minden követelését, ellenkövetelését és bizonyítékait kölcsönösen éppúgy előadhatja, mint azt az alapperben tette vagy tehette volna, figye­lemmel ugyanazon tcz. 319. $-ára, csak azon értelmezés adható, hogy perujitás esetében az alapperbeli alperes az alapperbeli fel­peressel szemben összes követeléseit és ellenköveteléseit akár önálló viszonkereset, akár beszámítás utján érvényesítheti; azok­nak érvényesítése az alapperbeli felperest arra jogosítván fel, hogy azokkal szemben összes követelései és ellenkövetelései ere­jéig a beszámítás kifogásával élhessen, de semmiesetre sem jogo­sítja fel őt arra, hogy az alapperbeli kereseti kérelmen túlterjesz­kedve, az alapperben nem érvényesített igényeket és követelése­ket az ujitott per keretén belül akár kereset, akár viszonkereset utján önállóan érvényesíthessen _ ... ___ ... ... ... ... .__ ifa )Cj. Az a körülmény, hogy alperesek az alapperben felperes kereseti követelését beismerték vagy elismerték, nem zárja ki annak lehe-

Next

/
Thumbnails
Contents