Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

XLIII sét igénybe venni, s igy a tagoknak a felszámolás kimondása után a szövetkezettel szemben csupán követelésük van, ezt a követelést pedig ép ugy átruházhatják harmadik személyekre, mint bármely más követelést, mert általa nem lép a szövetkezetbe uj tag, hanem csak a hitelező személyében áll be változás. — Ha a felszámolás már kimondatott, ugy a szövetkezeti tagnak vagy ennek jogutódának, felmondás daczára, nincs igénye a kiválás évéről szóló zárszámadás szerint reá eső üzletrészhez, hanem a felszámolás befejezéséig mit sem követelhet, ép ugy, mintha fel sem mondott volna ... „_ —- —. _-- _-- —- — ioc. Kereskedelmi ügyletek. 119. A kereskedelmi törvény 258 §-a 3. pontjának rendelkezése szerint az állampapírok, részvények, vagy más, a kereskedelmi forgalom tárgyát képező értékpapírok vétele vagy egyébkénti megszerzése — mely utóbbi szerzési módok közé a kölcsönvétel is kétségen kivül tartozik — az esetben is, ha a megszerzés nem továbbadási szándékkal történt, feltétlen kereskedelmi ügylet; a kereskedelmi eljárás 6. §-ának 11. pontjában foglalt rendelkezés szerint pedig a kereskedelmi törvény 258. §-ának 3. pontjában megjelölt ügyletekből származó keresetek, tekintet nélkül arra, vajon alperes kereskedő-e vagy sem, a kereskedelmi bíróságok hatáskörébe tartoznak (Budapesti kir. tábla.)_ ... ... ___ __. ___ ... 183 109. A kereskedelmi ügyletek ismérvéhez az nem tartozik, hogy azok a kereskedő konkrét üzletével szoros okozati összefüggésben álljanak 16? 204. Az. hogy egy kereskedő valakit kereskedelmi alkalmazottnak felfogad, szorosan véve kereskedelmi ügyletnek nem tekinthető, és igy arra nézve a kereskedelmi törvény 273. §-ának az a rendelkezése, hogy a kötbér összege semmi korlátozásnak alávetve nincs, alkalmazást nem nyerhet, amiért a kikötött kötbér, ha az aránytalanul magas, a bíróság által megfelelően mérsékelhető ___ ___ 32b Értékpapírok. 193. A névre szóló takarékpénztári betéti könyv nem bemutatóra szóló értékpapír, annak tulajdonosául tehát harmadik személyekkel szemben az tekintendő, kinek nevére az a takarékpénztár által kiállíttatott és pedig tekintet nélkül arra, hogy a befizetéseket a betéti könyvben betevőként megnevezett egyén maga vagy más téliesítetté. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy a takarékpénztár a visszafizetést a betéti könyv ellenében rendszerint annak kezéhez is joghatályosan teljesítheti, aki a pénz fölvétele végett a betéti könyv puszta birtokosaként jelentkezik. Harmadik személyek az illető betéti könyv tulajdonosául a betevőként ezen megnevezett személy irányában csak abban az esetben ismerhetők el, ha bizonyítva van vagy az, hogy a betett összeget a meg nevezett