Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

XI. tekintettel, hogy ily módon nem csupán a részvényesek, hanem a részvénytársasággal jogviszonyban lévők vagy jogviszonyba lépni kívánók is annak vagyoni helyzetéről tájékozást szerezhessenek, az állandó birói gyakorlat szerint csupán a társaság üzlethelyiségé­ben megtekintésre való kitétel nyilván nem felel meg, hanem annak a mindenki által való hozzáférhetés szempontjából a társa­sági hirdetmények közzétételére szánt hirlap vagy hirlapok utján kell megtörténni. — Nem jegyeztetett be a részvénytársasági alap­szabályoknak oly módon tervezett módosítása, hogy a rész­vényekre való befizetéssel késedelmes részvényes részvényeit a társaság már akkor semmiseknek nyilváníthatja, ha a befizetést a két izben 15 —15 napi határidők kitűzése mellett hirlapilag történt fel­szólítás daczára sem eszközölte, mert ez az intézkedés ellenkezik a keresk törv. 170. §. 2. pontjában foglalt azzal a rendelkezéssel, mely szerint a részvényes igényei abban az esetben nyilváníthatók meg­szűntéknek, ha a befizetést tárgyazó felhívás hirlap utján három­szor és pedig utoljára a befizetésre kitűzött zárhatáridőt legalább négy héttel megelőzőleg közzététetett (Budapesti kir. tábla.). — 116 44 Igaz ugyan, hogy a közgyűlés elnöke jogositva van a közgyűlésen megjelent minden egyes oly részvényestől, aki a tanácskozás és határozathozatalhoz szükséges rendet és nyugalmat a közgyűlés komolyságához nem illő viselkedésével és magatartásával veszé­lyezteti, a szólásjogot az éppen szóban forgó tárgyra nézve elvonni, de ezen discretionális jogából nem következik az, hogy ő a ren­det és nyugalmat bizonyos tárgynál való rendellenes felszólalása által veszélyeztető részvényestől a szólásjogot a közgyűlés egész tartamára megvonhassa, s minthogy a közgyűlés elnöke ezt mégis megtette, a közgyűlés összes határozatai megsemmisíttettek. ... 78 199. Folyamodó részvénytársaság uj kibocsátású részvényeiből több darabot azért kért birói letétbe helyezni, mert az előbbi részvé­nyek birtokosai a kibocsátott hirdetmény daczára a megfelelő előbbi részvényeket be nem mutatták, s ekként az uj részvényeket át nem vették. Folyamodó jogosan kérheti, hogy ezek az érték­papírok a tulajdonosok jelentkezéséig birói letétben tartassanak, mert az adósnak, ha a hitelező ismeretlen s emiatt a teljesítés nem lehetséges, szabadságában áll avégből, hogy kötelezettsége alól szabaduljon, a szolgáltatás tárgyát, amennyiben az arra alkal­mas, birói letétbe helyezni. — A kir. törvényszéknek a részvény­társaságok íölött a kereskedelmi törvény első része 10. czimében szabályozott felügyeleti és ellenőrzési feladata a régi részvények semmisnek kimondására, illetőleg azok bevonásának s az uj rész­vényekkel kicserélésének elrendelésére nem terjed ki. (Budapesti kir. tábla). — — — — --- — — -. - — — — 523 252. A külföldi részvénytársaság belföldi fiókintézetének képviseletére -/—jogosultakként olyan személyek, akik az illető külföldi részvény-

Next

/
Thumbnails
Contents