Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

X.LI társaság belföldi képviselőiül ki nem jelöltettek, még ha azok egyébként a részvénytársasúg külföldön székelő igazgatóságának tagjai volnának is, be nem jegyezhetők. (Budapesti kir. tábla ) — 292. A kereskedelmi törvény 218. és következő szakaszaiban foglalt rendelkezések büntetőjogi természettel birván, kétségtelen, hogy az általános büntetőjognak az elévülésre vonatkozó rendelkezései joghasonszerüségnél fogva az emiitett §-okon alapuló határozatoknál is alkalmazandók s ezen cselekmények és mulasztások az elévülés szempontjából a vétségekkel egy tekintet alá esnek. Ezen elévülés szünetel azon idő alatt, amig a büntetőbirósági eljárás az iránt folyik, hogy vajon a keresk. törv. 218. §-ában felsorolt cselekmény vagy mulasztás nem esik-e a Btk. súlya alá. — Az igazgatóság minden egyes tagjának nemcsak módjában, hanem egyúttal kötelességében is áll az ügyvezetés módjáról meggyőződést szerezni s ha ezt tenni elmulasztja, ezzel a törvénynél fogva őt terhelő felelősség alól nem szabadul. — Az a körülmény, hogy a jóváhagyott részvénytársasági alapszabályok saját részvények zálogbavételét megengedték, a büntetés kiszabásánál mint enyhitő körülmény vétetik figyelembe. ('Budapesti kir. tábla) ___ Szövetkezet. 236. Szövetkezet alakítása alapítók közreműködésével, tervezet alapján is előkészíthető — A kereskedelmi törvény 241. §-ának a 182— 193. §-okra utalásával a 185. §-ban az alapítók részére az első igazgatóság kinevezhetésének joga. amennyiben ennek előfeltételei fenforognak a szövetkezeteket illetően kifejezetten fen van tartva. A szövetkezet bejegyzése azon okból, hogy az igazgatóságot az alapítók nevezték ki, meg nem tagadható. — A szövetkezeti tagoknak bemutatni elrendelt egységes jegyzékét — amely különben is betűrendben szerkesztendő — nem pótolják a bemutatott, s az alapítási tervezetet is magában foglaló aláírási ível;. (Budapesti kir. tábla) — — ... ___ — ___ 19Í5. A társaság, melynek czélja alapítványok kezelése és azoknak közelebbről meg nem jelölt bármely érdekének előmozdítása, nem tekinthető szövetkezetnek, s be sem jegyezhető. (Budapesti kir. tábla) :•„£*^j&4{J$tf»^ •: Jj — — — 73. A biztosítási ügyletek tekintetében ugyanazon rendelkezések alkalmazandók, akár szövetkezet és tagja, akár más biztosító vállalat és szerződő fél között jött létre a biztosítási szerződés. Ha a szövetkezeti tag a belépési nyilatkozatban csupán a biztosítás ellenértéke fejében járó biztosítási dij fizetésére kötelezte magát, s ezen dijat nem fizeti, arra jogszabályok értelmében nem is kötelezhető (kereskedelmi törvény 505. 5- pontja), és ennek nem az a következménye, hogy a biztosítási dij tőle per utján követelhető, hanem az. hogy a biztosított fél szövetkezeti tagsága is