Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

214 fenálló bérleti szerződést kötelezőleg átvették ; ellenben a felebbezési bíróság ítéletéből vagy tárgyalási jegyzőkönyvekből, avagy ezek mellékletéből nem tűnik ki, hogy felperesek felhozták volna azt, hogy vevők a vétel tárgyát maguk között megosztották. Ily körülmények között az illető vevők között a vétel tárgyát tevő ingatlanra nézve jogilag olyan osztatlan vagyonközösség áll fen, hogy a haszonbérleti szerződés átvételével vevők egyúttal a közös vagyon mikénti, nevezetesen bérbeadás utján kezelése és használata iránt állapodtak meg ; következésképpen a bérleti szerződés megszüntetéséhez, avagy megváltoztatásához, mint a megállapodásszerű kezelés és használás módjától való eltéréshez a vevők összeségének beleegyezése vagy a vagyonközösség jogi természetének megfelelő egyéb hozzájárulása szükséges, ellenben e nélkül arra nézve egyes vevő vagy a vevők valamely része önálló rendelkezési, tehát kereshetőségi joggal sem bir (hasonló értelemben határozott a kir. Curia 1902. G. 668. sz. a). Minthogy pedig a felebbezési bíróság ítéletéből kitetszőleg felperesek a jelen pert az illető m.-i birtokra vonatkozó bérleti szerződésnek időelőtt megszüntetése, tehát nem valamely szerződéssszerü teljesítés iránt indították, és erre nézve a vevők összeségének beleegyezését vagy a vagyonközösség jogi természetének megfelelő egyéb hozzájárulását ki nem mutatták ; ezeknél fogva nyilvánvaló, hogy a jelen perrel egy osztatlan közös jog érvényesítése czéloztatik és hogy ennek a jognak érvényesítésére felperesek önálló kereshetőségi joga meg nem állapítható. — A közös vagyon kezelésének módja iránt a tulajdonosok többsége határoz. V. ö. Dtdr u. f. XV. k. 20. 1. 136. Az a czél, melyre valamely birtok megvétetik, a jogügylet létesítésénél csak a vevőre és nem egyszersmind az eladóra is lehet irányadó. — Az esetben, ha valamely tárgy, annak rendszerint való használhatóságán kivül eső czélra