Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

209 bérbeadásnak, és az sem nyert megállapítást, hogy ama eladott mennyiségnek elvitele a felperes jogos érdekének lényeges sérelmével történt volna : ezeknél fogva nem sértett a felebbezési biróság anyagi jogszabályt azzal, hogy a szerződést az aránylag csekély mennyiségű trágya elvitele és a meghatározott mennyiségű kavics eladása által elkövetett lényegtelen szerződésszegés miatt meg nem szüntette. Végül panaszolja felperes, hogy a felebbezési biróság azzal is anyagi jogszabályt sértett, amikor alperesnek azt a cselekményét, hogy az illetékes adóközegek részéről vizkár miatt leirt adóösszeget a felperesnek meg nem fizette, nem minősítette oly haszonbérfizetésbeli mulasztásnak, amely a szerződésnek és az ezt módosító záradéknak, valamint a szerződés 15. pontjának határozmányainál fogva a szerződés megszüntetésére felperest feljogosítja. Ez a panasz szintén alaptalannak találtatott A szerződés azt tartalmazza, hogy alperes az ott felsorolt állami és községi adók fizetését is magára vállalta és ezen a határozmányon a záradék azt a változtatást tette, hogy 1902. évi január i-től kezdve a számszerűleg kitett adóösszegeket alperes az adók kiegyenlítéséül évnegyedenként nem az adóhivatalba, hanem a felperes kezéhez legyen köteles pontosan, és a szerződés megszüntetésének terhe alatt fizetni. Az alperes részéről viselni elvállalt adók azáltal, hogy azok a záradékban számszerűleg kitett összegben a felperes kezéhez fizetendők, nem változtak át szorosan vett haszonbér-összegekké, és habár a szerződés emiitett záradéka helyesen akként értelmezendő, hogy alperes az ott kitett adóösszegeket 1902. évi január i-től a szerződés lejártáig levonás nélkül, és még akkor is megfizetni köteles, ha időközben az adók kivetésével azok összegén akár leszállítás, akár fölemelés által változás történnék, vagy elemi csapás következtében adóleengedés tétetnék, de minthogy a záradék nem világos szövegezése értelmezésre szorul és kétséget hagy fen arra nézve, hogy az adók időközi leszállítása az alperes javára, fölemelése pedig terhére fog-e szolgálni, s elemi csapás esetében az adóleengedés melyik szerződő fél javára fog számíttatni, ennélfogva alperesnek az a cselekménye, hogy a vizkár miatt tett adóleengedés-összeget felperesnek amiatt meg nem Döntvénytár III. f. XXVII. 14