Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

170 mint azt az alapperben tette vagy tehette volna, ámde e két ellentétesnek látszó rendelkezés helyes értelmezésének csakis az a magyarázat tulajdonitható, hogy perújítás esetében az alapperbeli alperes az alapperbeli felperessel szemben összes követeléseit és ellenköveteléseit akár önálló viszonkereset, akár beszámítás utján érvényesítheti, azoknak érvényesítése az alapperbeli felperest arra jogosítván fel, hogy azokkal szemben összes követelései és ellenkövetelései erejéig a beszámítás kifogásával élhessen, de semmi esetre sem jogosítja fel őt arra, hogy az alapperbeli kereseti kérelmen túlterjeszkedve, az alapperben nem érvényesített igényeket és követeléseket az ujitott per keretén belül akár kereset, akár viszonkereset utján önállóan érvényesíthessen, amennyiben ennek megengedése egyenesen a 319. §. fent vázolt rendelkezésébe ütköznék. Minthogy pedig a 3., 4 , 5., 8., 13. szám alatti viszonkereseti követeléseknek e perbeni érvényesítésének megengedése nyilvánvalóan az alapperbeli kereseti kérelemnek meg nem engedett felemelését vonná maga után, ennélfogva ezen viszonkereseti követeléseket illetőleg mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával ki kellett mondani, hogy azoknak e perben önálló viszonkeresetképp való érvényesítése helyet nem foghat, mely rendelkezés azonban azoknak és 2. sz. viszonkereseti követeléseknek beszámítás utján való érvényesítését nem zárja ki. Másrészt azonban az 1868 : LIV. tcz. 77. §-ának ama rendelkezésére való tekintettel, hogy a viszonkereset a főügygyel közösen döntendő el és figyelembe vételével annak, hogy a 7., 9., io., 11. számú viszonkereseti követeléseket illetőleg az elsőbiróság ujabb ítélet hozatalára utasíttatott, az ujitott kereset tárgyát képező követelésre vonatkozó rendelkezésében mindkét alsóbiróság ítéletét hatályon kívül helyezni és az elsőbiróságot a rendelkező rész értelmében való elbírálásra utasítani kellett. == Ujitott perben a peresfelek elnevezése tekintetében lásd Dtár III. f. VIII. k. 12. és XIII. k. 2. eseteket, ezenkívül v. ö. még Dtár r. f. XI. k. 48. a. esetet is.