Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

XVI nének. Az ily tulajdonostárs tehát bérletnek felmondására is jogosítva van (Budapesti kir. törvényszék.) ... ... ... ... ... .__ 44c |2 Az állandóan követett törvénykezési gyakorlat által elfogadott jogszabály, hogy magában a szerződésben megszüntetési okul kifejezetten megjelölt eseteken kivül a haszonbérbeadó a haszonbérleti •iszony megszüntetését annak lejárta előtt akkor is követelheti, ha kimutatja, hogy a haszonbérlő a haszonbérelt birtok termőképességére következményeiben káros gazdálkodást folytat, vagy hogy a szerződés feltételeivel ellentétben álló cselekvés vagy mulasztás által a haszonbérleménynek a szerződés kikötött feltételei szerint leendő fentartása szempontjából lényeges sértés követtetett el. ilyen cselekmény a szerződésellenes alhaszonbérbeadás, a kaszálók jogosulatlan feltörése és a takarmánynak, trágyának és szalmának szerződésellenes és pótlás nélkül való elvitele is. Ha a haszonbérbeadó a haszonbérlőnek szerződésellenes cselekményeiről tudomással bir, és ennek ellenére vele a haszonbérleti viszonyt a gazdasági év lejárta után is minden fentartás nélkül folytatja, ugy tekintendő, hogy lemondott arról a jogáról, hogy az eltűrt szerződésszegés alapján a szerződés megszüntetését követelje ... ... ___ 74 : 5 Az általánosan elfogadott birói gyakorlat szerint haszonbérleti szerződés megszüntetésére vonatkozó jognak csak általánosságban kikötése esetében a szerződés csak akkor szüntethető meg, ha a szerződési kötelezettség megszegése a haszonbérbeadó jogos érdekének lényeges megsértésére vonatkozik. Nem képez lényeges sértést, ha a szerződésileg meghatározott számú marhán ielül tartott marha után szerződési többletként termelt trágyának csekély részét a haszonbérlő másüvé hordatja, s ha a haszonbérbeadó érdekének lényeges sérelme nélkül a kavicsbányában termelt kavicsból a haszonbérlő elad. — A haszonbérlő részéről viselni elvállalt adók az által, hogy azok a számszerűleg kitett összegben a felperes kezéhez fizetendők, nem változtak át szorosan vett haszonbér összegekké, és habár a szerződés helyesen akként értelmezendő, hogy alperes az ott kitett adóösszegeket a szerződés lejártáig levonás nélkül, és még akkor is megfizetni köteles, ha időközben az adók kivetésével azok összegén akár leszállítás, akár fölemelés által változás történnék, vagy elemi csapás következtében adóleengedés tétetnék, de minthogy a záradék nem világos szövegezése értelmezésre szorul és kétséget hagy fen arra nézve, hogy az adók időközi leszállítása az alperes javára, fölemelése pedig terhére fog-e szolgálni, s elemi csapás esetén az adóleengedés melyik szerződő fél javára fog számittatni, ennélfogva alperesnek az a cselekménye, hogy a vizkár miatt tett adóieengedésösszeget felperesnek amiatt meg nem fizette, hogy azt saját javára számithatónak vélte, nem tekinthető oly szerződésszegésnek, amely a szerződés megszűntét ]Ogilag maga után vonhatná — ... ... 20b