Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

126 jesztésével meghatározni és bizonyítani azt az állítólagos magasabb összeget, amelylyel ezek a czimletek az 1900. évi mérlegben szerepelnek, mert polgári perben a biró a kereset alapját képező ténybeli adatokat nyomozólag kutatni hivatva nincs. Ezek szerint, habár a kir. Curia nem is osztja az alsóbiróságok ítéleteiben kifejtett azt a jogi álláspontot, hogy a mérleg felállításánál a kereskedelmi törvény hivatkozott 199. §-ában parancsolólag felállított szabályok megsértésével eszközölt értékmegállapitás csakis abban az esetben támadható meg sikeresen az ebbeli közgyűlési határozattal egyetemben az egyes részvényes által, ha igazolja, hogy a közgyűlés az érték megállapításánál rosszhiszeműen, esetleg önkényesen vagy könnyelműen járt el, mert a törvény fent idézett parancsoló intézkedése nem hagy fen kétséget az iránt, hogy a mérlegnek annak ellenére történt összeállítása a jóhiszeműség esetében sem válik megtámadhatlanná és hogy e részben magában véve az a tény, hogy az egyes vagyontárgyak az idézett szakasz ellenére értékeltettek, megállapítja már a vonatkozó határozat törvénytelenségét: az alsóbiróságok Ítéleteinek ide vágó rendelkezéseit az itt felhozott és az azokban foglalt ezekkel nem ellenkező vonatkozó indokok aiapján kellett helybenhagyni. Ami pedig a megtámadott azt a közgyűlési határozatot illeti, amely szerint a felülosztalékképpen megállapított összegnek 565,215 K 41 fiil-nyi része a jövő év számlájára íratott, e részben a kir. Curia az elsőbiróság ítéletének azt a jogi álláspontját teszi magáévá, hogy az alperes társaságnak az 1900. évi tiszta nyeresége, amely az alapszabályok 57. §-a szerint a felülosztalékot adja, az 1899. évi nyereségnek az 1900. évre átvett 815,215 K 92 fi 11. összegének számításba vétele nélkül állapítandó meg ; mert ha ez összeg a helyes mérlegösszeállitás szempontjából az 1900. évi tiszta nyereség gyarapítására irányuló is, annak a jogi kérdésnek az elbírálásánál, hogy miután ez az összeg 1899. évben szét nem osztatott és annak a jövő évi mérleg javára írása ellen senki fel nem szólalt, ez az áthozott 815,215 K 92 fill. nyereség, illetve felülosztalék az 1900. évben az alapszabályok 57. §-ának tekintete alá kell, hogy vétessék-e ? ez az áthozott összeg nem mint az 190c. évi tiszta nyereségnek megállapítására közreható