Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

11 r ját, nyilvánvaló, hogy a felmondás daczára felperesnek, mint a tagok jogutódának, nincs igénye a kiválás évéről szóló zárszámadás szerint reá eső üzletrészhez, hanem a felszámolás befejezéséig mit sem követelhet, ép ugy, mintha fel sem mondott volna ; mert a kereskedelmi törvény 252. §-a értelmében felszámolás esetén csupán a tartozások kielégítése után fenmaradó összeg osztatik fel az alapszabályokban megállapított elvek szerint a szövetkezeti tagok közt. De felperes nem is állította, hogy a felszámolási eljárás befejeztetett s a hitelezők kielégíttettek volna, miért is közömbös az, hogy aiperes igérte-e az üzletrészek beváltását, mert az az Ígérete, hogy valamely szövetkezeti tag, kinek üzletrész-követelése a feloszlás kimondása előtt le nem járt, a felszámolás befejezése előtt nyerjen kielégítést, mint törvényellenes érvénnyel nem bír. (1902 szeptember 17. 69684/902. sz. a.) A budapesti kir. tábla : Az elsőbiróság ítéletét, a benne felhozott indokok alapján, helybenhagyja. (1903 április 16. 3222/902. szám alatt.) A m. kir Curia : A kir. tábla Ítélete, a benne felhívott indokok alapján helybenhagyatik. ¥ * = V. ö. Dtdr III. f. XI. k. 76. sz. a. közölt határozatot. 68. A kereskedelmi törvény 39. §-ában foglalt rendelkezés helyes értelmezése szerint, amint nem korlátozható a czégvezető jogköre bizonyos ügyletekre, vagy ha az üzletnek több ága van, egyes ily ágakra, vagy bizonyos időre, ugy ha a főnöknek ugyanazon czég alatt több telepe van, nem korlátozható az az egyes telepekre sem. (Budapesti kir. tábla 1904 június 7. 1316. sz. a.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : Folyamodó kérelme nem teljesíthető, mert a czégvezetőnek a kereskedelmi törvény 38. §-ában meghatározott hatásköre a 39. §. rendelkezésénél fogva nem korlátozható egyes üzleti telepre, ha-