Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

1 lO A kereskedelmi törvény 238. §-a megengedi ugyan, hogy az üzlet­részek átruházása alapszabályilag korlátoltassék vagy feltételekhez köttessék, az alapszabályok 7. §-a ki is mondja, hogy a részjegy az igazgatóság beleegyezésével másra ruházható, a megfelelő bé­lyegilleték és 20 K átiratási dij lefizetése mellett. Ámde az ily alapszabályi intézkedésnek az az értelme, hogy a működésben levő szövetkezetre nézve nem lehet közömbös, hogy kik a tagjai, amiből következik, hogy ez a rendelkezés csak arra az időre vo­natkozik, mig a szövetkezet fenn áll és a szövetkezeti czélok elérésére működik. Ha azonban a szövetkezet feloszlása kimonda­tott, ezzel megszűnt a szövetkezeti czélok érdekében tevékenysé­get kifejteni s erre tagjainak közreműködését igénybe venni ; fel­adata most már csak ügyleteinek lebonyolítására és hitelezőinek kielégítésére szorítkozik ; mig a tagok törvény és alapszabályok értelmében a hitelezőkkel szemben csőd esetére előálló felelőssé­gen kivül csak abban a viszonyban állanak a szövetkezethez, hogy a felszámolás befejeztével a tartozások kielégitése után fen­maradó vagyonban az alapszabályok értelmében való részesedésre van igényük. A tagoknak tehát a felszámolás kimondása után a szövetkezettel szemben csupán követelésük van, ezt a követelést pedig ép ugy átruházhatják harmadik személyekre, mint bármely más követelést és az alapszabályok 7. §-a nem lehet akadálya az átruházásnak, mert általa nem lép a szövetkezetbe uj tag, hanem csak a hitelező személyében áll be a változás. Minthogy pedig a alperes szövetkezet felszámolása 1898 szeptember 6-án kimonda­tott, az A—R. a. üzletrészek pedig 1901 január 10-én ruháztattak felperesre : ennek az átruházásnak joghatályát az alapszabályok­nak nem erre az esetre vonatkozó 7. §. alapján megtámadni nem lehet. Azonban felperest keresetével, mint időelőtt indítot­tal, mégis el kellett utasítani, mert a kereskedelmi törvény 237. §-a értelmében a kivált tagok a kiválás évéről szóló zárszámadás szerint reájuk eső üzletrész kifizetését, korlátolt felelősséggel ala­kult szövetkezeteknél csak a 254. §-ban meghatározott elévülési idő lejártával követelhetik, feltéve, hogy addig a társaság felosz­lása el nem határoztatott. Minthogy pedig az üzletrészek fel­mondása 1900 február hóban történt, az alperes szövetkezet pedig még ezt megelőzőleg, 1898 szeptember 6. elhatározta felszámolá-

Next

/
Thumbnails
Contents