Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

IOQ kifejtette, a telekkönyvből ki nem ti'inik s kérvényezők azt más módon sem mutatták ki. sa V. ö. Dtár u. f. XI. k. 79. sz. a. közölt határozatot. 67. A szövetkezeti alapszabályok azon intézkedésének, amelylyel az üzletrészek átruházását korlátozzák vagy föltételekhez kötik, az az értelme, hogy a működésben levő szövetkezetre nézve nem lehet közömbös, hogy kik a tagjai; amiből következik, hogy ez a rendelkezés csak arra az időre vonatkozik, mig a szövetkezet fennáll és a szövetkezeti czélok elérésére működik. Ha azonban a szövetkezet feloszlása kimondatott, ezzel megszűnt a szövetkezeti czélok érdekében tevékenységet kifejteni s erre tagjainak közreműködését igénybe venni, s igy a tagoknak a felszámolás kimondása után a szövetkezettel szemben csupán követelésük van, ezt a követelést pedig ép ugy átruházhatják harmadik személyekre, mint bármely más követelést, mert általa nem lép a szövetkezetbe uj tag, hanem csak a hitelező személyében áll be változás. — Ha a felszámolás már kimondatott, ugy a szövetkezeti tagnak vagy ennek jogutódának, felmondás daczára, nincs igénye a kiválás évéről szóló zárszámadás szerint reá eső üzletrészhez, hanem a felszámolás befejezéséig mit sem követelhet, ép ugy, mintha fel sem mondott volna. (Curia 1904 május 19. q8i/903. sz. a.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : Felperest keresetével, mint időelőttivel, elutasítja. Indokok: Felperes az A—R. a. csatolt részjegyekkel igazolt üzletrészek kifizetését követelte. Ezen részjegyek nem felperes, hanem F., R., S. stb. szövetkezeti tagok nevére vannak kiállitva. Alperes első sorban a felperességi jog ellen tett kifogást és vitatta, hogy az átruházásnak az alapszabályok 7. §-a értelmében alperes beleegyezése nélkül jogi hatálya nincs. Ez a kifogás alaptalan.