Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

91 A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla az elsőfokú bíróság ítéletét a házasság érvénytelenítése kérdésében hivatalból is megvizsgálván, azt, felhozott indokai alapján, helybenhagyja. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik az abban felhívott indokok alapján és főleg azért, mert a per adataival bizonyítva van, hogy felperes 1902. évi október havában az 1898. évből eredő s ekként idült oly nemi betegség utómaradványainak tünete miatt gyógykezeltetett, amely betegség a házasság czéljainak megfelelő életközösség keletkezését, vagyis a fertőzés veszélye nélkül történhető nemi érintkezést kizárja, alperes tehát az 1902. évi deczember hó 8-án nyilvánított, górcsövi vizsgálat nélkül, egyáltalán megbízhatatlan orvosi vélemény alapján a helyzetében szükségképpen mellőzhetetlennek mutatkozott óvatosság mellett 1902. évi deczember 10-én még házasságot nem köthetett volna s felperest azzal kétségtelenül megtévesztette, hogy a saját lényeges személyi tulajdonságára kiható eme kórtünetekről — a hozzá ez irányban előzőleg intézett kérdezősködés daczára — felperest, illetve annak atyját nem értesítette és így bekövetkezett az a körülmény, hogy felperes egy havi házasság után ugyanezen betegséggel megfertőztetett. 52. A férj a házasságot az 1894: XXXI. tcz. 77. §. a) pontjában irt bontó ok alapján kérte felbontani, mert neje a polgári házasságkötés után nyomban, jogos ok nélkül elhagyta s a házassági életközösséget a kibocsátott birói felhívás daczára sem állította vissza. A nö az elhagyás okául azt hozta fel, hogy a házasságot szülei unszolására kötötte meg, bár férjét ki nem állhatta, nem szerette, azért nem is kezdte meg vele az életközösséget. Ezen viselkedés megállapítja a házassági törvény 77. §. a) pontjában irt bontó okot és jogot ad arra, hogy a nem vétkes fél, ha különben a törvényben előirt feltételeknek eleget tett, a házasság felbontását kérelmezhesse. (Curia 1904 február 9. 8964. sz. a.)