Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

82 ban olyan feladatok is fel vannak véve, melyek a kereskedelmi üzlet folytatásának körébe nem tartoznak, hanem valamely egyletnek czéljául és annak rendeltetése előmozdítására szolgálhatnak. Ezeknek a czéloknak a kereskedelmi társaságok alapszabályaiba felvett vállalati tárgyak közt nincsen helyük. Mert az egyleti czélok megvalósítására hivatott egyletek alapszabályai kormányhatósági jóváhagyásnak vannak alávetve és az egyletek a közigazgatási hatóságok ellenőrzése alatt állanak. Ha pedig a kereskedelmi társaságoknak ily egyleti czélokat is felölelő alapszabályai bejegyeztetnének és ily czéloknak a vállalat tárgyául felvétele megengedtetnék, a társaságok egyleti czélu működése kivonatnék a kormányhatósági ellenőrzés alól. Ezekből az okokból a kir. törvényszék a kért czégbejegyzést ezúttal nem rendeli el, hanem a kérvényt összes mellékleteivel folyamodó czég igazgatóságának visszaadja azzal a felhívással, hogy a közgyűléstől nyert felhatalmazása alapján az alapszabályok kifogásolt intézkedéseit megfelelőleg módosítsa és az ugy módositandó alapszabályokat valamennyi igazgató aláirásával ellátva, a kérvénynyel és összes mellékletével 30 nap alatt mutassa vissza. (1904 április 22. 31399/904. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja s kimondja, hogy az a körülmény, hogy a bemutatott részvénytársasági alapszabályok 6. §-ának A. pontjában felsorolt feladatok szorosan vett kereskedelmi üzleti czélnak nem tekinthetők, a felfolyamodó részvénytársaság czége bejegyzésének törvényes akadályául nem szolgálhat, ehhez képest utasítja a törvényszéket, hogy folyamodó czégének bejegyeztetése tárgyában szabályszerűen tovább járjon el. Indokok: A részvénytársaságnak a kereskedelmi törvény 147. §-ában törvény által megállapított fogalmi meghatározása szerint a részvénytársaságnak nem lényeges kritériuma az, hogy kereskedelmi üzlet folytatására alakuljon, mivel az idézett §. rendelkezése szerint arra való, minden tekintet nélkül, hogy mi a társaság czélja ; részvénytársaságnak az a társaság tekintetik, mely előre meghatározott bizonyos számú és egyenértékű részvényekből álló alaptőkével alakul és melynél a részvények tulajdonosai csak részvényeik erejéig felelősek, vagyis ekként a részvénytársaságoknál nem a vállalat tárgya, hanem csak a forma határozó