Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)
75 szólják, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy az Ítéletében megállapított tényállás alapján, a jogelődük és felperes között létesült haszonbérleti szerződést annak lejárta előtt megszüntette. Ez a panasz lényegileg alapos. A felebbezési biróság Ítéleti indokai szerint ugyanis a haszonbérleti viszonyt a felek között azért szüntette meg, mert alperesek, illetve jogelődük, az ingatlannak mintegy harmad részét alhaszonbérbe, illetve feles termelésre adták, továbbá, mert kaszálót törettek fel és végül, mert a haszonbérlemény területéről takarmányt, szalmát és trágyát hordattak el. Ez a jogi döntés azonban téves; mert az állandóan követett törvénykezési gyakorlat által elfogadott jogszabály ugyan, hogy magában a szerződésben megszüntetési okul kifejezetten megjelölt eseteken kívül, a haszonbérbeadó a haszonbérleti viszony megszüntetését annak lejárta előtt akkor is követelheti, ha kimutatja, hogy a haszonbérlő a haszonbérelt birtok termőképességére következményeiben káros gazdálkodást folytat, vagy hogy a szerződés feltételeivel ellentétben álló cselekvés vagy mulasztás által a haszonbérleménynek a szerződés kikötött feltételei szerint leendő fentartása szempontjából lényeges sértés követtetett el. Habár az alhaszonbérbeadás szerződésileg kikötött tilalmának áthágása kétségen kivül lényeges szerződésszegésnek tekintendő, a kaszállónak jogosulatlan feltörése pedig, rendszerint a művelési ágnak jövőre is kiható oly lényeges megváltoztatása, ami külön kikötés nélkül is a szerződés felbontására kellő alapot szolgáltathat ; mindamellett felperes a fenforgó esetben, a csudai birtoknak az egész haszonbérleti idő tartamára L. L. és T. részére történt alhaszonbérbeadása, és a lévai kaszállónak feltörése és felesmivelés alá vétele ezúttal már a szerződés megszüntetésére azért nem nyújt kellő jogalapot, mert jogszabály az is, hogy ha a haszonbérbeadó a haszonbérlőnek szerződésellenes cselekedeteiről tudomással bir, és ennek ellenére vele a haszonbérleti viszonyt a gazdasági év lejárta után is minden fentartás nélkül folytatja, ugy tekintendő, hogy lemondott arról a jogáról, hogy az eltűrt szerződésszegés alapján a szerződés megszüntetését követelje ; már pedig a felebbezési biróság ítéleti tényállása szerint.