Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

73 A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Felperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Felperes felülvizsgálati kérelmében azért támadja meg a felebbezési bíróság ítéletét, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett azzal, hogy felperest keresetével elutasította, mert jelen ügyben nem tőzsdekülönbözetről van szó alperessel szemben, mivel felperes az alperes kérelme és megbízása következtében fizette ki a kereseti összeget ; ehhez a tényhez semmi köze annak, hogy felperes maga is játszott. Nem az együttes munkálkodás (játék) alapján származott a kötelezettségi viszony, hanem az alperes saját ténye alapján, amit alperes a megbízatás fényénél fogva magára nézve kötelezőnek ösmert el ; tehát nem naturális, hanem valódi civilis obligatio áll fen. Felperes panaszai megállható alappal nem bírnak. A felebbezési biróság magáévá tévén az elsőbiróság ítéleti tényállását, eszerint és a saját maga által megállapított tényállásból kitűnik, hogy felperes az alperes megegyezésével tőzsdekülönbözeti ügyletet kötött, amelyből származó nyereség és veszteség közöttük közös lesz. de amely ügyletből veszteség merülvén fel, annak tele részéről az alperes a felperes részére, aki kettőjük nevében az ügyletet kötötte, a kereset alapjául szolgáló kötelezvényt állította ki. A felebbezési biróság tehát jogszabályt nem sértett azzal, hogy az ekként tőzsdei árkülönbözetből származó követelés iránti keresetével felperest elutasította, mert ha felperes a különbözetből eredő tartozást ugy a maga, mint az alperes nevében vagy helyett, akár megbízásból, akár anélkül fedezte is, alperesnek nem olyan tartozását fedezte, mely tőle birói uton követelhető lenne ; következőleg a fizetés által nem lépett a tőzsde ügyletben" hitelezőnek oly jogába, melynél fogva az alperes helyett fedezett részt ettől birói uton követelhetné, következésképp felperesnek a megbízási viszonyra alapított érvelései nem birnak megállható alappal. Az, hogy alperes a szóban forgó különbözetről a C. a. kötelezvényt kiállította, felperes követelési jogára mi alapul sem szolgálhat ; mert ha érvénytelen jogalapon nyugvó és birói uton nem követelhető tartozásról állíttatik is ki kötelezvény, azzal a követelés jogi természetén változás nem történik és a jogalapon nem nyugvó követelést jogilag érvényesithetővé nem teszi.