Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

39 A vasút, mint minden monopolisztikus vállalat, más vállalatok versenyének nem lévén kitéve, a monopolisztikus helyzettel visszaélhet. Az ily visszaélések korlátozása végett nemcsak a vasútra, hanem egyéb engedélytől függő, tehát monopolisztikus vállalatokra is áll az a szabály, hogy az a hatóság, amely a monopóliumot megadja, egyszersmind meghatározza vagy legalább ellenőrzi a dijnak azt a maximumát, amelyet a vállalat a közönségtől követelhet. Ha tehát a vasút titkos egyesség utján magasabb díjazást köt ki, vagy fogad el, mint amennyit az ellenőrző hatóság jóváhagyott, ezzel az eljárásával éppen abban az irányban sérti a közérdeket, amelyben a dijak hatósági ellenőrzése a közönség érkekében első sorban van hivatva védelmet nyújtani, t. i. abban az irányban, hogy a szállító féltől jogtalanul magasabb dijazást követel, mint amennyinek követelésére fel van jogosítva. Különben az ily megállapodásnak a szállító fél részéről a gyakorlatban alig lesz egyéb czélja, mint valamely egyéb előny elérése, ami viszont az egyenlő elbánás elvébe ütközve fogja más szállítók érdekét sérteni. De ezenkívül még más módon is járhat a közérdekbe ütköző következménnyel az, ha a vasút titkos egyesség utján a közzétett dijaknál nagyobb dijakat biztosithat magának. A szállító vállalatok bizonyos szállítási viszonylatokban egymással versenyeznek és egymásnál olcsóbb díjtételek megállapítására törekednek, más szállítási viszonylatokban pedig egymás díjszabásához alkalmazkodva, közös díjszabást állapítanak meg és közös díjkedvezményt hirdetnek. Ha az egyik vasút valamely viszonylatra olcsó díjszabást hirdet ki, de magának titkos magánegyesség utján magasabb dijat biztosit, akkor tévedésbe ejti a vele versenyezni akaró vasutat, amely a maga díjszabását a kihirdetett olcsó díjszabáshoz alkalmazva esetleg leszállítani kénytelen. De megtéveszti az ily titkos egyesség azt a másik vasutat is, amely közös díjszabás vagy díjkedvezmény kibocsátása végett lép érintkezésbe a titkos magánegyesség hasznát élvező vasúttal, mert a vasút jól felfogott üzleti érdekében állhat, hogy saját vonalára jutó fuvardiját valamely közös dijszabás, vagy díjkedvezmény megállapítása esetében csak akkor szállítja le, ha a másik vasút a maga részé-